A város lakossága örömmel vette, amikor 2003/2004-ben elkezdődött a
szennyíz-csatorna kiépítése Jászberényben. Ehhez a beruházáshoz az állam
mintegy 900 milliós támogatást adott, a város önkormányzata 300 milliós önerőt
vállalt, és a lakosság forintjaira is számított. Az érintett ingatlanok
tulajdonosaitól 300 milliós támogatást várt az önkormányzat. Ennek
előteremtését a kedvezményes lakástakarék-pénztári megoldásban indították,
amihez ugyanis az állam további támogatást ad, s havonta csupán kis összeggel –
1352 forint - terhelte meg az érintett családok költségvetését. Ha minden úgy
alakult volna, ahogy azt eltervezték, akkor most az önkormányzat ki tudná
fizetni a beruházással kapcsolatos 514 milliós tartozását a bank számára.
Azonban mintegy 200 millió hiány mutatkozik. Pedig a lakosok nagy többsége
rendesen befizette a törlesztőrészletet.
Meglehetősen bonyolult lett ez a
történet. Az elmúlt napokban felhívások jelentek meg, a lakástakarék-pénztári
(LTP) szerződéssel rendelkezők részére. Nem egy esetben diplomás emberek sem
értik, hogy miért mutatkozik esetükben tartozás, hiszen 74 hónapon át havonta
befizették az LTP-s csekket.Faragó
Zoltánt, a városháza közgazdasági irodája vezetőjét kértem, segítsen
eligazodni.
Miből lett a tartozás?
-Úgy emlékszem a
csatornázás szervezésére Víziközmű Társulat alakult, ők szervezték a lakossági
tájékoztatást, az LTP-számla nyitását, stb. Most mégis az önkormányzat végzi az
LTP-szerződések zárásával kapcsolatos feladatokat. Ez miért alakult így?
-A beruházás indulásakor valóban a Víziközmű Társulat
vállalt nagy szervező feladatot. A beruházás befejeződött, ezért
tevékenységüket lezárták, 2007 végén a társulat jogutód nélkül megszűnt, s a hátralévő
feladatokat átadta az önkormányzatnak. Ez most számunkra többlet feladat.
Egyébként törvény írja elő, hogy ilyen esetben az önkormányzatnak a
kötelezettségeket és a követelések is át kell venni.
-A legutóbbi
önkormányzati ülésen hosszasan volt szó a szennyvízberuházás pénzügyi
lezárásáról, s az hangzott el, hogy 514 milliót kell az önkormányzatnak
augusztus 31-ig megfizetnie. Hogy jött össze ez az összeg?
-A beruházáshoz erre az összegre szükség volt. A
lakosságtól befolyó összegek, az LTP-re adható állami támogatás, valamint a
Tiszta Víz Alapítványtól származó betéti rész és annak állami támogatása
együttesen ezt az összeget optimális esetben fedezi.
-Mi a szerepe ebben a történetben a Tiszta Víz
Alapítványnak?
-Az önkormányzat a beruházásra szánt pénzét átadta az
alapítványnak, mert ezen keresztül juthatott el az LTP-szerződéssel
rendelkezőkhöz. Azért juttattuk el hozzájuk, hogy az önkormányzati részre is jóváíródjon
a 30%-os állami támogatás. A kamatokkal együtt összességében a lakosok
érdekeltségi egységenként – így nevezi ezt a szakzsargon - 215 ezer forint
hozzájárulást adhattak így a beruházáshoz. Ebben van benne a saját befizetés, a
kamatok, az önkormányzati rész, valamint a 30 %-os állami támogatás. A lakosok
valójában azonban csak alig több, mint 100 ezer forintot fizettek be 74 hónap
alatt. Ez a konstrukció kellett ahhoz, hogy a lakosokat ne terhelje túlságosan
a beruházás, s a lehető legtöbb állami támogatást meg tudjunk szerezni. Ez
teljesen szabályos megoldási mód volt, s nem Jászberény az egyetlen, ahol a
szennyvízberuházás ilyen pénzügyi konstrukció keretében valósult meg.
-Az 514 milliós
hitelt ki vette fel?
-A Víziközmű Társulat vette fel, hogy a beruházás
elkészülhessen. Törleszteni nem kellett, mert az LTP-szerződésekkel volt fedezve.
A fizetési kötelezettség határideje 2010. augusztus 31. Az LTP-szerződések
futamideje 74 hónap volt, azok lezárása tavasszal volt esedékes. Ezek
elszámolása során derült ki, hogy vannak olyan szerződések, melyekre a 215 ezer
forintos összeg nem jön össze, mert az állami támogatást sokan nem kaphatják
meg.
A részletek és az ördög viszonya
-Hány ilyen
problémás szerződést jelzett az OTP?
-Az OTP folyamatosan zárja le a szerződéseket, s nem
értek a végére a folyamatnak. Várhatóan négy-ötszáz szerződéssel lesz gond. Összesen
2463 ingatlant érintett az LTP konstrukció. Így a mai számításunk szerint
mintegy 200 milliós átmeneti hiány keletkezik, melyet az önkormányzatnak biztosítania
kell augusztus 31-én. Ez egy becslés a részünkről, s minden bizonnyal
októberben, novemberben ennek jó része, talán több mint fele meg fog érkezni
hozzánk.
-Mi lesz a
problémás szerződésekkel, ügyféllel?
-Küldtünk már többször értesítést, tájékoztatót. Egy
munkatársam csak velük foglalkozik, és kérjük is, hogy az OTP-vel történő
egyeztetés után, ha szükségesnek látják, jöjjenek be a polgármesteri hivatalba,
hogy segíthessünk. Egy nagyon fontos dolog van, ami az LTP-szerződésben áll, s
amitől az OTP nem térhet el, amikor az állami támogatást jóváírja. Az
LTP-szerződést kötő személynek a beruházásban érintett ingatlanban tulajdonosnak
kell lennie. Ha ez nem így van ma, 2010-ben, akkor az állami támogatás nem
írható jóvá, s akkor nincs meg a 215 ezer forint az adott érdekeltségi
egységen. Ha nincs meg, akkor a hiányzó összeget meg kell fizetnie a
szerződőnek.
-Ilyen eset hogyan
fordulhat elő?
-A 74 hónap hosszú idő, eladhatták közben az ingatlant,
és az LTP-szerződés sorsát az adásvételkor nem rendezték. Találkoztunk olyan
esettel, hogy a lakás a férj nevén van, az LTP-t viszont a feleség nevére
kötötték. Sokan haltak meg, s az örökösök nem rendezték az LTP-szerződés ügyét.
Többen – például az özvegy házastárs - szorgalmasan befizették a csekkeket,
csak éppen nem az ő nevén van már az ingatlan. Olyan is akad, akinek két LTP
szerződése van.
-A problémás
szerződések rendezésének mi a módja?
-A lakástulajdont igazolni kell, ez az első lépés.
Akinél az ingatlan és az LTP-szerződés más nevén van, annak szerződésmódosítást
kell kérni az OTP-nél. Ennek van költsége, de ezáltal rendezhető a dolog. Ha
elhunyt a szerződő fél, és a hagyatéki eljárásban nem szerepelt az
LTP-szerződés ügye, akkor ott póthagyatéki eljárást kell indítani. Ennek is van
ugyan költsége, de ez még mindig kevesebb, mint a kieső állami támogatás
megfizetése. Több olyan eset is van, ahol két LTP-szerződést kötöttek. Állami
támogatás csak az egyikre kapható. Ha egy jelentős összegű lakáshitelhez
kötöttek LTP-szerződést, akkor a szennyvízberuházáshoz nyilván nem érdemes a
30%-os támogatást lekérni. Így az említett szerződés a mi esetünkben nem fog megfelelően
teljesülni, azaz tartozás mutatkozik, amit meg kell fizetnie az illetőnek.
-Az egyszerűbb
eset tehát szerződésmódosítással megoldható?
-Igen így van, de nagyon fontos tudni, hogy a
szerződésmódosítást csak július 31-ig lehet megtenni. A képviselő-testület
erről hozott határozatot legutolsó ülésén. Ezért hangsúlyozom, hogy a
lakástakarék-pénztári ügyét minden érintett tekintse át, ne késlekedjen, mert
kifut az időből.
-Az ilyen nem
teljesülő szerződéseknél az elmaradó állami támogatás összege mekkora?
-Negyven és ötven ezer forint közötti. Az önkormányzat
júniusi ülésén határozott arról, hogy akinek 20 ezer forint feletti elmaradása
mutatkozik az LTP-szerződés zárásakor, azt kérelmére 6 havi kamatmentes
részletben fizetheti meg. Ennyi segítséget tud adni a város az ilyen esetekben.
-Eddig olyanokról
beszéltünk, akik rendesen fizették havonta az LTP-be az 1352 forintot. Voltak, akik
ezzel is elmaradtak?
-Igen, ilyen is előfordult. Ezekkel már korábban is
foglalkoztunk, s a 10 ezer forint feletti összeggel tartozóknál a szerződéseket
felmondtuk 3 hónapos határidővel, de ez alatt is még rendezhették a
tartozásukat az ügyfelek. Viszont ez esetben is problémás az állami támogatás
jóváírása, s lehet, hogy záráskor mégis tartozás fog jelentkezni. Az állami
támogatás jóváírása ugyanis negyedéves befizetési ciklusokhoz kötődik, de csak a
megfelelő ütemes befizetések esetén teljesül megfelelően.
-Említette, hogy a
szerződések lezárása az OTP-nél folyamatosan történik. Tehát még lehetnek újabb
problémás esetek is. Mit tehetnek ezekkel?
-Igyekszünk segíteni, ezért is kérjük, hogy mindenki
nézze át alaposan a szerződése lezárásakor az OTP-től érkezett vagy érkező
értesítést, s ha abban tartozás mutatkozik, keresse az OTP-t, vagy bennünket.
Aki a tartozását a felajánlott részletfizetéssel sem teljesíti, attól adók
módjára leszünk kénytelenek majd behajtani a tartozást.
-Ez mit jelent?
-A törvényi előírások szerint letilthatja jövedelmeiből
vagy ingófoglalással élhet az adóhatóság. De ez a legvégső lépés, addig vannak
lehetőségek a tartozás rendezésére, ahogy már említettem.
-A közműberuházás
támogatásához régen visszatérítési lehetőség is fennállt.
-Ez változatlanul megvan. Azokat, akik érdekeltségi
hozzájárulást fizettek be (akár LTP útján), közműfejlesztési támogatás illeti
meg. Ez a saját befizetések 15 %-a. Ez esetben a 100 ezer forint 15%-áról van
szó. Ezt az összeget meg kell igényelni a polgármesteri hivatalban, melyről
értesítést kapnak. Akinek lezárult az LTP-szerződése, tehát a 215 ezer forintja
rendben fel lett használva, annak a Magyar Államkincstár rajtunk keresztül
visszajuttat 15 ezer forintot. Az igénylési folyamatnak negyedéves ciklusai
vannak. Így a harmadik negyedéves igényléssel várható, hogy a magánszemélyek
ehhez a visszatérítéshez hozzájuthatnak, várhatóan az év végéig.
