Ha nem vagyunk restek és végigjárjuk
Jászberény főterét, meg néhány jelesebb épületet, megállapíthatjuk, hogy Máté
György igen szép névjegyet tett már le Jászberény városa számára, hiszen portré
domborművek sora készült az ő műtermében. A legszembetűnőbb talán az 1849-es tavaszi
eseményeket idéző dombormű a bíróság falán. A Hamza Múzeum bejáratánál a névadó
portréja látható, de az ő munkája jelöli Vuics István festőművész/tanár egykori
lakhelyét is. A főplébánia udvarán Farkas Mátyás apátplébános arcmása tekint le
ránk. Sáros András rajztanár portréja a gimnázium falára került fel, Sipos
Orbáné pedig az általa alapított Jász Múzeum bejáratát ékesíti. A Klapka György
SZKI épületében is van egy portré az iskola névadójáról és a főiskola első
emeletén Apponyi portré a díszterem előtt. A politikus mellszobrát is
elkészítette, mely az Apponyi tér árnyas fái ölelésében figyeli a sűrű közúti
forgalmat.
Egy művész számára öröm a szabad
alkotás, amikor szárnyalhat a fantázia. Megrendelésre dolgozni kihívás, hiszen
bizonyos elvárásoknak, egy mások által elgondolt koncepciónak kell
megvalósulnia, de művészi megfogalmazásban. Ez, úgy tapasztaljuk, Máté György
számára fontos és inspiráló helyzet. Most egy nagy történelmi személyiség, II.
Rákóczi Ferenc arcmását kellett megformáznia. A feladat megvalósítása immár a
végső fázisában jár, a művész műtermében szinte a kész alkotást vehettem
szemügyre.
- Nem volt könnyű II. Rákóczi
Ferenc portréját elkészíteni, hiszen korabeli ábrázolás a hadvezérről csak
kevés készült. Később sok elképzelt rajz jelent meg, de hitelesnek a kortárs Mányoki Ádám (1673-1757) - aki II. Rákóczi
Ferenc udvari festőjének számított – két portré képe, festménye tekinthető. Rákóczi
igazán ismert ábrázolása Mányoki Ádám által már a szabadságharc bukása után,
1712-ben Gdanskban készített festmény. Ez egy gazdag, méltóságteljes főurat
ábrázol – magyarázta Máté György.
-Rákóczi 1710-ben, amikor egy
hónapig Jászberényben tartózkodott 34 éves volt. A szabadságharc ekkor már nem
állt jól, több mint két éve csak vesztett csaták álltak mögötte. Én azt
gondolom, hogy a folyamatos harcban, a kudarcokban nyilván megkeményedett, s
valódi koránál kicsit idősebbnek, kissé megtörtnek is tűnhetett. Éppen a
szabadságharc eseményei sorában egy katonaembert jelenítek meg, aki sátorban
alszik, együtt él a katonáival és harci öltözéket visel. Ezért én itt páncélban
ábrázoltam a domborművön. Ez a csapatok vezére öltözéke lehetett, úgy
gondoltam. Azért sem volt könnyű hitelesnek mondható arcvonásokat megrajzolni,
mert Mányoki 1708-as és 1712-es portréképei igen sokban különböznek egymástól.
Szóval nem volt egyszerű olyan arcmást megfogalmazni, amit ma hitelesnek
elfogadhatunk.
- Egy művésznek azért van bizonyos fokú szabadsága ilyen esetben is.
-Az alapkaraktert azért meg kell találni. Ehhez
gondoltam én a hadvezéri megjelenítést, hiszen ő az is volt. Így a Mányoki-féle,
kissé romantikus ábrázoláshoz képest egy kicsit markánsabb vonások jelennek meg
az én ábrázolásomban.
-A bronz portré már készen van, most mi a tennivaló még
vele?
-Az, hogy készen van, még nem mondható ki. Javításokat
végzek, hiszen az öntésnél mindig vannak hibák, apró eltérések. A mai öntési
eljárás nem mindig adja vissza az eredeti elképzelést. Ezeket én apró kézi munkával,
csiszolással igyekszem korrigálni. A csiszolással fém színűvé válik a felület,
de utána még patinázva lesz.
-Úgy tudom, hogy a
megrendelő nemcsak egy bronz arcmást kért Öntől, hanem egy egész emléktáblát.
-Ez adja a feladat szépségét. II. Rákóczi Ferenc arcmása
mellett ugyanis a PRO LIBERTATE feliratnak is szerepelnie kell a táblán,
valamint egy szövegnek is, ami arról tudósít, hogy miért is készült ez az
emlék. A megrendelés márványtáblára szólt volna, de ettől alkalmasabb, matt
szerb mészkőtáblát készítettünk, ami az időtállóság szempontjából is
alkalmasabb szerintem. A PRO LIBERTATE (a szabadságért) szavak betűinek
elhelyezése, megmondom őszintén, komoly fejtörést okozott. Végül a feleségem
ötlete nyomán megfelelő elrendezést sikerült kialakítani. A betűkompozíció is
bronzból készült el, ezeknek is plasztikai értéke lett ezáltal, és a portré
mellett lesznek elhelyezve. Úgy gondolom, nem annyira konvencionális így az
egész tábla, melynek fő része azért mindenképpen II. Rákóczi Ferenc portréja.
Ez egyébként 42x37 cm méretű, azaz életnagyságú.
-Hogyan kezdődött
ez a munka?
-A Városvédő és Szépítő Egyesületből Besenyi Vendel
keresett meg tavaly év vége felé. II. Rákóczi 1710-ben itt tartózkodott szinte
egy hónapig Jászberényben. Ennek 300 éves évfordulójára gondolták úgy, hogy egy
emléket kellene állítani. A gondolat az önkormányzatnál is jó fogadtatásra
talált, hiszen végül az önkormányzat rendelte meg a munkát tőlem. A terveket
elkészítettem, a főépítésszel is egyeztettem, és a helyszínt is megnéztük.
Fontos szempont az is, hogy a környezetébe illeszkedjen a tábla.
-Pontosan hová is
kerül majd?
-A Jászkürt Fogadó bejáratához. A városvédőktől tudom,
hogy egykoron a város ezen részén, a Jászkürt Fogadó helyén és annak környékén
lehetett a kuruc csapatok tábora. Így az 1731-ben épített fogadó is azon a
helyen emeltetett, ahol akár II. Rákóczi Ferenc sátra, lakhelye is állhatott a
szabadságharc idején, 1710-ben.
-Mikor lesz
teljesen készen a munkával?
-Az apró finomításokkal, betűk felhelyezésével, a
felirat kisebb kiigazításával szeretnék június végére teljesen elkészülni.
Utána fel lehet helyezni, s bármikor felavatni.
Máté György
újabb alkotása tehát II. Rákóczi Ferenc jászberényi, 300 évvel ezelőtti itt
tartózkodásának állít emléket. A tábla igazán jeles eseménysor alkalmával lesz felavatva.
A Városvédő és Szépítő Egyesület kezdeményezésére ugyanis Jászberényben
rendezik meg a Város- és Faluvédők Szövetsége XXIX. Országos Találkozóját. Erre
július 14-16 között kerül sor. Jászberény Önkormányzata a rendezvény fővédnöke.
A programok során július 15-én, csütörtökön 17,30-kor fogják az ország számos
településéről érkező városvédők jelenlétében II. Rákóczi Ferenc portré domborművét,
emléktábláját felavatni. Ezzel egy hiányt is igyekszik a város pótolni. Rákóczi
emléke ugyanis itt él, de a hozzá köthető ún. Rákóczi fa – a Kossuth út végén –
sajnos 1964-ben a tejüzem bővítésekor ki lett vágva. A fa mellé állított
kereszt a főplébánia falához került, csak a harangláb maradt az egykori
emlékhely őrzője mára.
