Sok éves küzdelem árán született meg egy kötet a Hamza Múzeum és Jász
Galéria Közalapítvány kiadásában. Gecse Árpád, a Jászság festője élete,
munkássága ilyen átfogó kötetben még sosem jelent meg. A kötet bemutatója
június 18-án, a zsúfolásig megtelt DMK nagytermében volt.
Góg Zoltán, a Hamza Múzeum
igazgatója köszöntője után Szikra István, a kiadó alelnökeként méltatta az
ünnepi eseményt. Az alattyáni festőművész hagyatékát lánya Ágnes és férje Madarász
Tibor már régen szerette volna könyv formában megmutatni az érdeklődőknek, de
jelentős összefogás, támogatók felkutatása kellett ahhoz, hogy a kötet méltó
tartalommal és formában jelenhessen meg. A képek felkutatása, lefotózása, az
adatok rendszerezése, a kötet összeállítása is nagy munkát jelentett, hiszen a
bőség zavarával is megküzdöttek a szerkesztés során. Koczkás Gábor Alattyán
polgármestere a település önkormányzata nevében mondott köszönetet azért a
szerzőknek és a szerkesztésben résztvevőknek, hogy a könyv megszületett.
A könyvbemutatót Madarász Tibor
testvére, Madarász Katalin nótaénekes műsora színesítette. Gecse Árpád kedves
nótái, dalai közül válogatott erre az alkalomra. B. Jánosi Gyöngyi, a Hamza
Múzeum és Jász Galéria nyugalmazott igazgatója ismertetőjében azt mondta, a
kötet érdekes, olvasmányos és hiánypótló. Az utókor kötelessége a közreadás, mert
a művész alkotásait képei által ismerhetjük, de őt magát a kötet által sokkal
jobban. Gecse Árpád ugyanis nem csak festett és szobrászkodott. Rengeteget írt,
naplót vezetett, lapokban publikált változatos témákban. Minden érdekelte a
világban, a Jászságban, közéleti tisztségeket is vállat. Így humoros írásai,
anekdotái is olvashatók a könyvben, de festményeiről készített aprólékos
nyilvántartás is segít eligazodni alkotásai között. Nagyon sok műve került
közgyűjteményekbe, intézményekbe, de jórészük magángyűjteményben található. Így
ezek felkutatása nem kis kutatómunkát kívánt a rendszerezés, a szerkesztés
során. A Gecse kötet 202 képet tartalmaz, ami önmagában is nagy dolog. Ezek
között azonban 120 Gecse alkotás reprodukciója kapott helyet. A sokféle adatsor
arról is beszámol, hogy a közel 100 évet megélt művész (1900-1999) számos
elismerésben részesült. A Magyar Köztársaság Csillagrendjét (1991), a
Jászságért Díjat (1997) is megkapta, és Jászberény 1974-ben Pro Urbe díjjal
tüntette ki.
A könyvbemutatón sok szponzor,
támogató vehette át a tiszteletpéldányt, köztük számosan nem a Jászságból,
hanem az ország távolabbi tájairól érkezve. Az előfizetők – 250-en voltak –
nagy része is itt kapta meg a szép kivitelű könyvet, melyet karácsonyra
terveztek, de az anyagi nehézségek miatt csak mostanra tudták elkészíteni.
A kötettel a kézben ezt követően
átsétáltunk a Jászkürt Fogadó épületébe, ahol Gecse Árpád alkotásainak szép
kiállítása tárult elénk. A művésznek életében 37 egyéni tárlata volt, most a
38.-ra került sor. A Hamza Múzeum és Jász Galéria munkatársai igyekeztek Gecse
Árpád teljes művészi munkásságát reprezentáló kiállítást összeállítani. Így
számos közgyűjteményben – Nemzeti Galériától a Damjanich és a Jász Múzeumokon
át -, illetve magántulajdonban lévő képet, rajzot, grafikát sikerült a két
teremben elhelyezni. Számos önarcképet láthatunk Gecse Árpádról, és
feleségéről, gyermekeiről készült alkotásokat is. Kedvelt témája volt a család,
szerettei megmintázása. Az alföldi táj, az alattyáni utcák, a határ, a mezőn
dolgozó emberek, Jászberény látképei is helyet kaptak a tárlaton. Láthatjuk az
1927-ben készült és Ferenc József díjjal elismert Mari néni portrét, de számos más személy portréképét, olaszországi
rajzait, az 1922-ben készített, szintén díjnyertes Tatárjáráshoz készített rajzait, csendéleteket, alattyáni
hétköznapok egy-egy pillanatát Gecse Árpádmegfogalmazásában.
A kiállítást Egri Mária
művészettörténész nyitotta meg. Ő kiemelte a Jászság festőjének sokoldalú
művészi és közéleti tevékenységét, írásait, s a köztéri alkotásait, szobrait
is. Több első világháborús emlékművet is készített. Festészetéről szólva
elmondta, hogy a posztimpresszionizmus jegyei megtalálhatók fiatalkori képein,
de leginkább a valóság, a realizmus jellemzi Gecse művészetét. A Szolnoki
Művésztelepre 1926-ban kerülhetett, s ez nagymértékben hatott művészi pályája
alakulására. A népi hagyományokra, a népviseletekre is fogékony lett, sok ilyen
képet készített, de szalonportrékat is, leginkább megélhetésből. A kiállítás
kivételes élmény a látogató számára, hiszen Gecse Árpád művészetéről átfogó
képet kaphatunk. Ez a rendhagyó tárlat július 3-ig látható a Jászkürt
Fogadóban.
Xxxx
A Hamza Múzeum és Jász Galéria
idén is kapcsolódott a Múzeumok éjszakája programsorozathoz. A kis, Gyöngyösi
úti múzeumi épület helyett, most a Jászkürt Fogadóba invitálták a látogatókat,
hiszen Gecse Árpád műveiből nagyszabású kiállítást rendeztek ott. Ehhez
kapcsolódott a június 19-i program is. Estefelé kezdték vetíteni a Szolnok TV
által 1995-ben készített portréfilmet az alattyáni művész életéről. Lengyel
Boldizsár szerkesztette a filmet, melyben Gecse Árpád mesél életéről.
Megtudhattuk, hogy huszártiszt akart lenni, el is végezte Bécsújhelyben a
katonai akadémiát, és huszár hadnagy lett. Aztán mégis beiratkozott a
képzőművészeti akadémiára, ahol Baló Endre és Rudnay Gyula voltak a mesterei.
Már gimnazistaként is megmutatkozott jó rajzkészsége, ezt aztán Rudnay segített
kiteljesíteni. A filmben elmondta azt is, hogy Alattyánban másként kel fel a
nap, mint máshol. Ezért jött vissza szülőhelyére, s ezért nem hagyta el később
soha. Az alföldi realizmus hatotta át művészetét, a föld varázsa, a tradíciók,
a falu népének dolgos hétköznapjai és békés vasárnapjai voltak fontosak
számára. A képeivel pedig szeretett volna az embereknek örömet okozni, s lelki
megnyugvást is olykor. Ő maga magyar festészetet csinált, - így mondta a
filmbeli interjúban.
Egy rövid videófelvételen azt is
láthattuk, miként készített portrét alattyáni háza kertjében. Ez a kert –
melyet Gecse Árpád maga gondozott – nagyon sok képen látható, szinte
közismertté vált Gecse művészete révén.
A múzeumi éjszaka programja a
Jászkürt Fogadóban este kilenc óra után folytatódott. A Kátai Trió nagysikerű jazz
estje következett. A fogadó udvara kellemes helyet adott a hallgatóság számára,
de a Hamza Studio fiataljai számára is. Ők ugyanis – Bartos Kinga, Kerekné
Mihalik Judit és Nagy Tamás -a zene
ihlette képeket készítettek a koncert alatt a közönség szeme láttára és örömé.
