A jászberényi főtéren, a 30-as számú épület már több mint 100 éve kereskedőház. Ma
csak anyák boltjának emlegetik a Fantázia divatáru kereskedést. Való igaz,
leghosszabb ideig női és férfi fehérneműk, babaholmik, rövidáruk üzlete volt
ott, de egy időszakban fűszer- és vegyes kereskedés is. A korábbi tulajdonosok
az udvarban laktak, de a raktárak is ott voltak.
A rőfös- és textilkereskedést
1872-ben Klein Márkusz alapította, majd 35 éven át üzemeltette. A XX. század
elején, 1907-ben a boltot és az árukészletet megvásárolta tőle Kohn Ede, egy
zsidó kereskedőcsalád sarja. Nevét 1917-ben magyarosította. Kun Ede (1878-1932)
a régi készletet kiárusította, és teljesen új árukkal töltötte fel az üzletet.
Az induláskor vászon, kanavász, női és férfi szövetek, angol kosztüm-szövetek
nagy választékát kínálta. Saját gyártású atlasz és kazsmir paplanokat is kínált
a vevőknek. Későbbi hirdetéseiből tudható, hogy ez volt a Jászság legrégibb
posztó, kézmű- és kelengyeáruháza. A Kun Ede cég már nagy vállalkozásnak
számított Jászberényben. Jól is ment az üzlet, hiszen már 1913-ban a virilis (legtöbb
adót fizetők) képviselők listáján található Kohn (Kun) Ede neve.
Kun Ede 1932. szeptember 9-én, 54
éves korában halt meg. A Jász Hírlapban megemlékeztek róla. "Jászberény kereskedő társadalmának
legszimpatikusabb és legsikeresebb tagja. 25 éve teljesen ismeretlenül érkezett
Jászberénybe, és átvette Klein Márkusz (alapítva 1872.) féle üzletet. Üzleti
tisztességével, korrektségével és kellemes modorával rövid idő alatt
meghódította a jászberényi közönséget. Vevői egyszersmind személyes hívei is
voltak.”
Az üzlet kirakatát 1934-ben
átépíttette fia, az akkori tulajdonos, dr. Kun László. Ekkor már posztó,
szőrme, szabókellékek és anyagok is találhatók voltak a boltban, de készruhákat
is árusítottak. Bene Sándor építészmérnökkel háza egész frontjára kiterjedő
modern kirakatot készíttetett. A rangos üzletház az Apponyi tér dísze lett
ezzel az átalakítással. Széles, nagy és mély kirakatokra - melyek most is
megvannak - a leengedhető és felhúzható alumínium redőny helyett - díszes védő
sodrony került. A kirakatok betekintést adtak az üzlet belsejébe is. Az esti
villanyvilágítás pedig az Apponyi tér éjszakai fényét is emeli - írta a
korabeli újság.
A család sorsát megpecsételte a
holocaust. Kun Ede felesége és fia odaveszett Auswitzban. Ilona leányának
sikerült a túlélés. Az ő története nem a bolthoz kötődik. Férjhez ment a szintén zsidó származású Heller
László (1907-1980)gépészmérnökhöz, aki
a Budapesti Műszaki Egyetem tanára, az MTA tagja, Kossuth-díjas tudós volt, és
a később Jászberényben gyártott Heller-Forgó-féle erőművekben alkalmazott hőcserélőrendszer egyik
kidolgozójaként tartották számon.
A jászberényi főtéren működtető
nélkül maradt a nagy bolt 1945 után átlényegült. A szomszédos Fábián-féle
kereskedés került oda át. Az államosítást követően a Szolnok megyei
Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat üzemeltetett ott az élelmiszerüzletet. A
boltnak két részlege volt, fűszeres és rőfös. Amikor az Apponyi tér 32. alatti
telken felépült a mai emeletes épület, fölszintjén egy nagy üzlethelyiséggel,
átköltöztek oda. Ez ma a Jászkürt ABC. Az egykori Kun Ede-féle üzlethelyiséget
pedig ismét rőfös üzletté szervezték, és ma is úgy emlegetik, hogy az anyák
boltja.
A jeles kereskedőről fia 1929-ben, a
Jászság festőjével, Gecse Árpáddal festetett portréképet édesapjáról, mely a
mai napig megvan, egy jászberényi műgyűjtő birtokában. A Gecse Árpád munkásságát
összefoglaló, és a Hamza Múzeum kiadásában hamarosan megjelenő kötetben is
látható lesz.
