Nem a címben álló kérdéssel
kezdtük a beszélgetést B. Jánosi Gyöngyivel, hanem új tisztégéről esett szó. A
jászberényi Hamza Múzeum egykori igazgató asszonya ma is szívén viselő a kis múzeum sorsát.
Olyannyira, hogy a múzeum támogatói köréből hat évvel ezelőtt alakult Jászsági
Képzőművészet-barátok Egyesülete elnöki tisztét vette át nem rég. Az örökös
tiszteletbeli elnök címet Telek Béla kapta, aki kicsit hátrább lépett, a
civilszervezet vezetését átadta a legutóbbi tisztújító közgyűlésen.
- Az egyesület erejéhez mérten – olykor
anyagiakat is áldozva – támogatta a város önkormányzat által, határozatban
rögzítetten, 11 éve kitűzött célt, hogy a Jász Képtár létrejöhessen. Pályázati
lehetőségeket kutattunk fel, a Jászkürt Fogadóban kiállítást rendeztünk,
vállaltuk, hogy a Hamza Múzeum ottani tárlatán megoldjuk a nyitvatartási
időbeni teremőrzést, de még sorolhatnám. A képtár ügyéért aláírásokat
gyűjtöttünk. Tagjaink közt műgyűjtők is vannak, akiknek életében a jászsági
alkotók műveinek gyűjtése a fő helyen szerepel. Sajnos a képtár ügye egy
tapodtat sem haladt. Így az egyesület legfőbb célja változatlan, a képtár
létrejöttét támogatni.
-Sziszifuszinak
látszik ez a küzdelem.
- Igen, de nem lehet ezt levenni a
napirendről. A Jászság képzőművészete igen sajátos, gazdag és sokrétű. A képtár
nélkül ezt nem tudjuk megmutatni, és ez nagy veszteség a közönség számára.
Ugyanis a Hamza Múzeum gyűjteménye gyarapszik a jászsági alkotók munkáival,
illetve gyarapszik az az adatbázis, melyben műgyűjtőknél található munkákat
tartják nyilván. A közönség pedig, nem láthatja ezeket az értékeket. A XIX.
századtól a Jászságban mindig voltak jeles művészek, akik által létrehozott
értékeket be kellene mutatni. Csak néhány nevet említek: Vágó Pál, Aba-Novák
Vilmos, Rudnay Gyula. Más városok boldogan kovácsolnának tőkét egy ilyen
értékből. Tulajdonképpen ezért is ajándékozta Hamza D. Ákos alkotásait a
városnak. Nekünk van egy nagy kincsünk, de nem nagyon kezdünk vele semmit.
Számos rangos, kiváló művész hagyatékából került ajándék a városi gyűjteménybe,
- pl. Litkei, de ez sem ismerhető meg, mert raktárakban bújik meg. A patinás
Jászkürt Fogadó épülete önmagában is látványosság, de helyi művészettel
megtöltve szinte biztos, hogy turisztikai célpont lehetne!
Nyilván sokan
emlékeznek arra, hogy a város megkapta a Tiszti Klub épületét azzal a céllal,
hogy ott a Hamza Múzeum és Jász Képtár kaphasson elhelyezést. Sajnos ez a téma
2006 ősze óta nincs napirenden. A múzeum és a Jászsági Képzőművészet-barátok
Egyesülete a Jászkürt Fogadót is alkalmas helyszínnek tartja e célra. Az épület
azonban állami és önkormányzati tulajdonú, és több pártnak is lett benne
tulajdona, így ott csak bérleti díj fizetése mellett lehet kiállításokat
rendezni. Az egyesület tehát változatlanul a képtár ügyének megoldásáért küzd.
Természetesen a Hamza Múzeum tevékenységéhez ezer szállal kapcsolódunk. A
Galériabuszokat rendszeresen indítjuk egy-egy jelentős képzőművészeti eseményre,
a Hónap műtárgya sorozat is folytatódik, ismeretterjesztő előadásokat is
tartunk. Az egyesület tehát a következő években is a múzeum munkájához kötődik,
azt igyekszik sajátos eszközeivel támogatni, és a képtár ügyének szorgalmazója marad.
Beszélgettünk arról is, hogy a
fogadó, a mögötte lévő egykori tűzoltólaktanya épülete, a Fürdő utcában a mozi
és színház, a már üresen álló malomépület egy kulturális tömb kialakításának
színhelye lehetne. B. Jánosi Gyöngyi ezt üdvös dolognak tartja, hiszen azon a
területen egy képtár is jól működhetne, véli. Az egyesület támogatná a
megvalósítást is. Mivel céljuk a képzőművészeti kérdésekben a
véleménynyilvánítás, így a hangjukat hallatni fogják a képtár ügyében a jövőben
is, tudtuk meg az elnök asszonytól.
