|
A templomjárók tudják, hogy 2009 karácsonyára befejeződött a
jászberényi Nagyboldogasszony templom kereszthajójának rekonstrukciója. Jó látni újra régi
fényében a díszítő falfestést, de a kupola seccoit is. Azonban azt tudják a hívek,
az egyházközség tagjai, elöljárói, hogy a munkát folytatni szükséges.
Egy csendes délelőttön Nagy
József építési vállalkozóval jártam a templomban. A kereszthajó felújításának,
kivitelezésének munkáit végezte ő és cége, a P-20 Trans Kft. Van bőven tapasztalata
az ilyen kényes, nagy felkészültséget, precizitást igénylő munkában, hiszen a
jászberényi főtemplom külső felújításának is részesei voltak cége munkatársai,
valamint a jászteleki templom külső és
belső megszépítésének, a porteleki tetőzetének és homlokzatának felújítását, de
a felsőszentgyörgyi templom hasonló munkáit is ők végezték.
A főtemplom első szentélye és
főoltára mintegy öt évvel ezelőtt újult meg, s közel 40 millióba kerültek akkor
a munkálatok. A kereszthajóban 2009 júniusában építették be az állványzatot, és
december 23-ra lettek kész a munkákkal. Nagy József elmondta, hogy 10-12
személy dolgozott a falak tisztításán, festésén. Az 1909-ben Szirmai Antal
(1860-1927) festőművész által készített seccot, az evangélisták alakjait
restaurátorok tisztították meg és festették újra. A restaurátor csapat vezetője
Maracskó Izabella volt. Természetesen nagyon kellett vigyázni arra, hogy a
Műemléki Felügyelőség mimden előírását betartsák. A kereszthajó felújításának munkálataira közel
50 milliót költöttek. Ennek az összegnek egy részét – 26 milliót – az Oktatási és
Kulturális Minisztérium Egyházi Kulturális Örökség értékeinek rekonstrukciójára
kiírt
pályázatán nyerték el, a többi pénz adományból, a jászberényi
önkormányzat támogatásából és az egyházközség hozzájárulásából jött össze.
Ahogy most feltekintünk a kereszthajó
kupolájára, ragyogni látjuk a négy evangélista – Máté, Márk, Lukács és János - alakjait.
A kupolában pedig tisztán, szép színekkel látszik a főtemplom és a jászberényi
polgárok alakjai, amint éppen az ég lakóinak oltalmába ajánlják templomukat. A
festés mellett a műmárvány lábazati részek, a két oltár szobrainak
megtisztítása, aranyozása történt. A két nagyméretű oltárkép - Szent István és
Szent Anna – azonban nem volt a restaurálás része, úgy maradtak, ahogy azokat Gecse
Árpád 1938-ban felújította, restaurálta.
Nagy József elmondta, hogy a
kereszthajó kupolájában statikai megerősítés is történt, amit ő maga végzett, mert
a boltozat állapota ezt erősen megkívánta. Sajnos az egész templom nagy
problémája a főtéren áthaladó óriási kamion- és tehergépkocsi forgalom. Az
elkerülő útra ezért volna oly nagy szükség. Már most is el lehetne terelni a
forgalom egy részét az Electrolux felé, mégsem történik ez meg. A templom
épülete állandóan rázkódik, ami repedéseket okoz, s ezek egyre mélyülnek. A
bejárati rész fölötti kupola képe – a leírások szerint Jézus születését
ábrázolja - szinte már nem is látható, mert a rezonancia okozta repedések már
olyan nagyok, hogy a víz is befolyik rajtuk, s szinte lemosta már a korábbi
seccot. A vizet ugyan „elterelték” már, a kártételt megállították, de így is
aggasztó a látvány.
A következő feladat most a főbejárati,
fogadó rész felújítása, amire újabb pályázatot készített Nagy József és cége a
Nemzeti Diverzifikációs Program keretében a Vidéki Örökség Védelme cím alatt. A
mai számítások szerint erre a részre 46 milliót kellene szánni. Legvégül pedig
a bejárati rész fölött lévő orgonát is fel kellene újítani, hiszen az eddigi
belső munkálatok porterhelése sem használt neki.
Kiss Erika
|
