|
Bódis Béla a jászberényi. I. számú postahivatal vezetője és
munkatársai számára a karácsonyi hajrá megszokott dolog, hiszen minden
küldeménynek szentestéig célba kell érni. A karácsony a Bódis családban is
meghitt pillanatokat jelent, s azon, hogy náluk kétszer is járt rendszeresen a
Jézuska szinte senki sem csodálkozott. Postásoknál ez nem lehet kuriózum,
vélték az ismerősök. Zsombor gyerek ugyanis ezt mesélte el mindenkinek, hiszen
ő ezt tapasztalta.
Persze van logikus, de „földhözragadt” magyarázat is e
különös jelenségre. A család egyszem gyermeke rendszeresen a nagyszülőknél
töltötte kisebb korában a készülődés időszakát. Amikor hazavitték már állt a
fa, és alatta az ajándékok. A Bódis házaspár szerette mézeskalács figurákkal
díszíteni a fát. Ez azért is kellemes volt, mert látványként jól mutattak a
cukormázzal szegélyezett figurák, de egy-egy díszt jó ízűen el is
fogyaszthattak belőlük. Zsombor is szerette az ilyen díszeket leszedegetni a
fáról. A szülők aztán késő este, éjjel rendszeresen pótolták is a hiányt, de
már csillogó üvegdíszekkel, így a karácsonyfa pár nap alatt átlényegült, olyan lett,
mintha újabbat hozott volna a Jézuska. Zsombor legalábbis ezt tapasztalta, és
el is mesélte az ismerősöknek. Csak azt kifogásolta, hogy ajándékot, azt nem
vitt neki kétszer!
Nagy élmény volt
örömet szerezni
A Magyar Vöröskereszt már nyugdíjban lévő jászsági titkára,
Máté Éva 25 éves pályafutása során sok szívmelengető emléket „raktározott el”.
Mégis a legnagyobb élmény számára a 2004-es karácsony volt. Ekkor, a neszűri
közösségfejlesztő program során sokféle módon igyekeztek a rászoruló családokat
segíteni. Ezek sorából a karácsony sem maradhatott ki. A családsegítő központ,
a Vöröskereszt és helyi önkéntesek segítségével ajándékcsomagokat készítettek,
és a Lada típusú szolgálati járművel indultak a dűlők közé szétosztani azokat.
Az autóban természetesen a Mikulás is ott ült.
Hideg, fagyos, havas idő volt már. Bezörgettek a házakba, ahol nagy öröm lett, a
gyerekek tátott szájjal bámulták a Mikulást és csodának tekintették az ajándékcsomagokat,
melyben tartós élelmiszerek, de édességek és játékok is voltak. A zörgetésre az
egyik kulipintyóból egy kis cigánygyerek mezítláb, egy szál gatyában futott ki
a hóba, és hihetetlen örömmel kiabálta, hogy itt a Mikulás, hogy ő hozzá is eljött
személyesen a Mikulás. Ez olyan óriási élmény volt, amit azóta sem lehet
feledni. Akkor több mint 100 csomagot
osztottak szét.
Az akció persze nem sikerülhetett volna, ha a területen élő
önkéntesek nem segítenek, hiszen ők tudták a legjobban, hogy, hol, melyik
családnál van a legnagyobb szükség. A csomagok szétosztása végeztével az
önkéntesekhez elfurikáztak a Ladával, és kora este hozzájuk is bezörgettek. Az
egyik helyen kiszólt a gazda: Ki az? A Mikulás – volt a válasz. Szórakozzál
mással, majd mondok valamit, méghogy a Mikulás, zsörtölődött a lakó, de azért
kinyitotta a külső ajtót, és bizony a Mikulás ott állt a küszöbön, kezében egy
ajándékcsomaggal. No, a könny is kifakadt a szemekből a nagy nevetés közepette.
Ez volt a sok-sok élmény közepette a legemlékezetesebb Máté
Éva számára, hiszen örömet okozni kicsinek és nagynak egyaránt feledhetetlen,
felemelő érzés.
KE
|
