A civil szervezetek gyakran fordulnak kéréssel az önkormányzathoz.
Valamilyen, számukra fontos rendezvény megtartása, utazás, részvétel egy
eseményen, vagy működésükhöz a feltételek biztosítása miatt kérnek a
leggyakrabban támogatást. A Tiszti Klubban működő Fegyveres Szervek
Nyugállományú Tagjainak Klubja is kéréssel fordult a képviselő-testülethez. Ők
azonban nem pénzt kértek, hanem egy zászlót.
A levél címzettjei kicsit furcsállták
is a dolgot, de aztán alaposan belegondoltak az egykori katonák, a hazájukat
hivatásként szolgálók életébe, s hamar rájöttek, a zászló egészen mást jelent
ezeknek, a már idős embereknek. Természetesen megcsináltatták az emlékzászlót,
és csütörtökön délelőtt az ünnepélyes átadó ünnepségre is sor került.
Erdős László ny. ezredes
köszöntőjében elmondta, hogy klubjuk immár 39 éves, és védőszentjük Szent
Borbála ünnepe is a közeli napokban volt, így többszörös ok is van azösszejövetelre. Arról is beszélt, hogy a
zászló számukra a becsület, a hősiesség jelképe és minden korban az
összetartozást is szimbolizálta. A jászberényi önkormányzat tagjai minden
bizonnyal megértették ezt a magasztos tartalmat, így a zászló adományozását
megszavazták a képviselők.
Az ünnepséget úgy szervezték,
hogy a valaha Jászberényben volt katonai egységek, a jász és kun nép katonai
kötelezettségvállalásának történetéről is essen szó. Besenyi Vendelhelytörténeti kutató tartott erről előadást.
Így a mintegy 800 éves katonai hagyományok megelevenedtek. Az 1239-ben a Magyar
Királyság területére menekült jászok és kunok katonáskodó népek voltak, de
kiváltságokat élveztek. Könnyű lovasságot alkottak, Hunyadi Mátyás seregében is
jelen voltak. A török időkben nem volt jelentős katonai szerepük, de Rákóczi
seregében már igen. Ők adták az ún. jászezer
egységét, azaz évente 1200-1300 lovas katonát állítottak ki. Az 1745-ben
történt redemptiónak (önmegváltás) nemcsak az 500 ezer rajnai forint volt az „ára”,
de 1000 lovas katona folyamatos biztosítása is teljes felszereléssel és
ellátással. Ők a Nádor huszárezred jelentős részét képezték. Az 1848/49-es
eseményekben is kivették részüket a Jászság és a két Kunság katonái. A Nádor
huszárezred mellett a Lehel huszárezredet is kiállították, de gyalogos
alakulatokba is beálltak. Jászberény toborzóváros volt, ami kitüntetett szerep
volt abban a korban.
Mindez azonban csak előzménye
volt az 1867 utáni szerepvállalásnak. Jászberény 1871-ben laktanyát épített
saját erejéből, ahol előbb huszárok, majd gyalogos, kerékpáros egységek
tartózkodtak. Lovasiskola is működött itt, majd 1901-ben méntelepet építettek.
Egy újabb laktanyát 1939-ben létesített itt a HM. Ebben az új laktanyában
tüzérek, harckocsizó ezred és 1967-tól rakétás egység is szolgált. Azaz, a katonai
hagyományok történelmi távlatban is igen jelentősek.
Az ünnepség folytatásaként dr.
Gedei József polgármester – a spártai hősök emlékét idézve – kifejtette, a
nyugállományú klub tagjai megcselekedték azt, ami a haza megkívánt tőlük. Az
emlékzászlót ezért jó szívvel adományozta számukra az önkormányzat. Kürtjel harsant, majd a zászló behozatala,
átadása következett. A klub elnöke, Cserta Imre ígérte, hogy a hagyományt
ezután is őrzik, gyűjtik a katonaélet relikviáit. Szeretnék, ha a Jász
Múzeumban egy katonai emlékszoba létrejönne, s ezeket ott mutathatnák meg a
látogatóknak.
Zászlóavatás nincs szalagozás
nélkül. A zászlóanya özv. Matécsa Lászlóné után a Bajtársi Egyesületek Országos
Szövetségének (BEOSZ) szalagja, a Lehel Vezér Gimnáziumé és a Honvéd Jász
Kaszinó Kulturális Egyesületé is felkerült a zászló rúdjára. Dr. Medvegy János
apátplébános pedig felszentelte az emlékzászlót. Magócsi Zoltán, a BEOSZ
alelnöke elmondta, hogy a szövetségnek 120 tagegyesülete van 13 ezer taggal. A
jászberényi emlék-zászlóavatás azért is fontos, mivel ez az ötvenedik, melyet
hagyományőrző bajtársi egyesület, klub megkap. Az emlékzászló a katonai
becsület jelképe, azt ki kell érdemelni és hűségesen őrizni is. Minden civil
szervezet számára ezek fontos elvek, de az is, hogy a helyi társadalom életében
részt vegyenek. Jászberényben ezt tapasztalhatják az itt élők, így a zászló itt
is büszkén loboghat.
Az ünnepi – katonás rendben zajló
– ceremónia végén a zászló előtt a klub tagjai, az ünneplők fejet hajtottak,
majd jóízűen elfogyasztották a finom ebédet. Beszélgettek, és büszkék voltak
arra, hogy a jászberényi nyugdíjas katonák becsülete most is ország-világ előtt
bizonyított lett.