Valamit tenni kellene a
huszárlaktanyával. A tudásközpont ügye ugyan elbukott, azonban az önkormányzat
felelőssége fennáll, mi legyen az épülettel. A helyi gazdaság élénkítése sem
lehet mellékes szempont, még akkor sem, ha Jászberényben és a Jászságban több
multinacionális cég telepedett meg, és fejlesztéseikkel a térség meghatározó
szereplői. Formálódik a Szolnok-Jászberény gazdasági tengely, melyben a
kutatás-fejlesztés területe is fontos.Ezekkel
a gondolatokkal vezette be dr. Gedei József polgármester azt a fórumot, mely
csütörtökön délután volt a városházán.
A kistérség cégeit, vállalkozóit
szakképzési intézményeit várták, hogy a Pólus Programról és a
klaszterfejlesztésről beszéljenek. Sajnos csak kevés cég képviseltette magát,
azonban nagyon érdekes dolgok hangzottak el, amit talán szélesebb körben is
megbeszélnek a közelebbi jövőben.
Az Észak-alföldi Régióban egy
Pólus város van, Debrecen. Számára kiemelt EU-s források állnak rendelkezésre.
Azonban a klaszterek számára is vannak lehetőségek. Erről Hradeczky Zsolt, a
debreceni Pólus iroda szakembere adott tájékoztatást.
A gazdasági szakemberek jól
tudják mi is a klaszter. Olyan összefogás, mely egy nagyobb összefüggésben tud
egymásnak segíteni, a cégek együttműködésére alapozva. Ehhez sokféle EU-s
pályázat is rendelkezésükre áll. A lényeget talán legfrappánsabban dr. Dinya
László, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola rektor-helyettese fogalmazta meg: a
klaszter nem arról szól, hogy fogd a pénzt és fuss! Abban dolgozni kell, de
másként, mint eddig.
Az eszmecsere során az előadásból
és a hozzászólásokból kiderült, a gazdaság fejlődésre ítéltetett. Aki nem
fejlődik, nem beruház, nem keres új piacokat, nem alkalmazza az új technikákat,
az előbb utóbb elbukik. A kis- és középvállalatoknak azonban nincs mindenre
lehetőségük. Nem jut kutatás-fejlesztésre, a szakembereket „készen” veszik,
azaz a képzést is másra bízzák. Azonban összefogva – egy klaszterbe – ezeket
mind elérhetik könnyedén.
Az ITD Hungary Észak-alföldi
Régiójának vezetője meghívott szakembere, dr. Csorján Balázs így fogalmazott: -
A Jászságban nincs képzett munkaerő, nincs ipari ingatlan és nincs beszállítói
háttér sem egy új befektetéshez. Viszont a térségben elektronikai cégek vannak,
melyek klaszterbe tömörülve számos feladatot közösen oldhatnának meg.
Hradeczky Zsolt előadásából
láthattuk, hogy az Electrolux, a Samsung, a Carrier, az alattyáni SEI, a
veresegyházi GE, a hatvani Bosch és Dai Dong, a gyöngyösi Stanley Electric, a
tápiószelei Ganz Elektro cégek egy elektronikai klasztert hozhatnának létre,
hiszen közel is vannak egymáshoz. Hazánkban elektronikai klaszter még nincs,
így az összefogás úttörő szerepet is vállalhatna. A közös beszerzés,
infrastruktúra-használat, képzési programok és lobbi-tevénység sok előnnyel
járhatna.
A klaszterek az induláskor is
nyerhetnek támogatást, de ezek milliókban mérhetők csupán. A magasabb szint az
akkreditált klaszter, ilyen 17 van hazánkban. Az Észak-alföldi Régióban egy
ilyen van a gyógyszeripar területén. Dinya László a Gyöngyösön létrejött
bioenergetikai klaszter tapasztalatait osztotta meg a jelenlévőkkel. Azt mondta
el, hogy azt kell kutatni, amire igény van, s nem azt, amihez értünk. Azaz, a
fejéről a talpára kell állítani a dolgokat. Egy tudásközpont a régió számára
kitörési pont lehet. A mai világ a hálózati gazdaságról szól, amihez sok
innovatív kis- és középvállalat együttműködése szükséges. A klaszter tehát nem
cél, hanem eszköz ahhoz, hogy versenyképesek lehessenek az egyetemek, a cégek
nemzetközi szinten.
A tanácskozáson itt volt a
Gépipari Tudományos Egyesület titkára, dr. Igaz Jenő, aki azt fejtette ki, a
magyar gépipar számára milyen kitörési pontok vannak. Úgy fogalmazott, hogy
európai ipar kitörési pontjait keresik sok országban, s ehhez kell igazodni a
hazainak is. Egy-egy multi cég – pl.
Electrolux, Flextronics - körül a beszállítók már most is fürtösödnek, azaz az
összefogás, az együttműködés – a verseny ellenére – már megmutatkozik hazánkban
is. Vass Attila, a Porszívógyár vezetője is azt hangsúlyozta a beszállítók
egymás versenytársai is, azonban ezen felül kell emelkedni. A nyitottságnak
nagy szerepe lehet abban, hogy érdekeiket együtt érvényesíthessék egy új
együttműködési formában.
A fórum során több cég is
kifejtette nyitottak egy új szerveződés és versenytársaik irányában is. Szikra
Szabolcs, a Scintilla Kft. vezetője arról beszélt, hogy hazánkat ki kell
mozdítani az olcsó bérmunka és olcsó költségű országok sorából. A magasabb
versenyképességű szint eléréséhez a gazdaságnak magasabb szintű műszaki
megoldásokat kell alkalmaznia, hogy a hozzáadott érték is magasabb lehessen.
Ehhez pedig képzett szakemberek kellenek. Ilyen viszont nincs a Jászságban.
A Liska József SZKI igazgatója,
Hlavacska Andrásné elmondta, hogy cégek igénye szerinti átképzéseket is tudnak biztosítani,
de ilyesmivel nem nagyon keresik meg őket. Pedig a mai szakmunkásoknak,
technikusoknak tudniuk kell, pályájuk során újabb szakmákat is el kell
sajátítaniuk. (A kistérségi munkaügyi központban közben egyre nő az
álláskeresők száma, novemberben 3500-3600 főt tartanak nyilván, s jelentős
részük szakképzetlen, egyszerű betanított munkás.) A munkaerőnek életpályát
kell mutatni, ami nem azt jelenti, hogy ugyanannál az esztergapadnál tölti majd
munkáséveit – hallottuk.
A jelenlévők azzal zárták a
tanácskozást, hogy legyen folytatás, a klaszterek új lehetőséget jelentenek a gazdaság
szereplőinek együttműködésében. Élni kell vele.
