|
Jászberényben az Európa Klubban már ötödik alkalommal hallgathattuk
Lengyel László közgazdász, politológus, közíró előadását. Benedek Elek
dédunokája nem mesedélutánt tartott, racionális, tényeken nyugvó elemzést
hallhattunk tőle a világ, Európa és hazánk gazdasági helyzetéről, a válság
természetéről, és a lehetséges szcenáriókat is felvázolta.
Lengyel László szerint a világ gazdaságának működésében
azért vannak meseszerű elemek, hiszen a dolgok összefüggnek, s az események
hatása egy idő után mindenütt érezhető, csak másként. A bevezetőben azt vázolta
fel, hogy több éven át az EU-s elvárásokkal szemben ment a magyar
gazdaságpolitika, a nemzetközi tendenciákat nem vettük figyelembe. Azaz
fogyasztottunk, költekeztünk, miközben az elvárás szigorú, takarékos
gazdálkodás volt. Így ért bennünket a válság. Az egyensúly megteremtéséhez
pedig elengedhetetlen a fogyasztás visszafogása, a Magyarországon igen bőkezű
szociális juttatások megnyirbálása. Ezt az irányt a Bajnai kormány most már megtalálta,
így van esély a kilábalásra. Ez azonban nagyban függ attól, hogy Németország
gazdasága mikor indul be, mert hazánk ezer szállal kötődik ahhoz. A világ és
Európa autóipara, de az elektronikai ipar helyzete is nagyban kihat ránk,
hiszen ezen ágazatok beszállítói nálunk vannak, itt készülnek az alkatrészek.
Arra a kérdésre, hogy a válságnak vége van-e, összességében
reményt keltő választ adott Lengyel László. Úgy ítéli meg, hogy az USA
gazdaságában 2009 végére már a növekedés lesz tapasztalható. Európa gazdasága
2010 közepére mutathat már pozitív jeleket, s Magyarországon 2011-ben minden
bizonnyal tapasztalható lesz a növekedés. Ehhez azonban nemcsak a német
gazdaság növekedésének kellene elindulni, de itthon is vannak feltételek.
A közgazdász kifejtette azt a véleményét, hogy a hazai
reálgazdaság szerkezeti váltását nem tapasztalja, s ez sok gondot vetít előre.
Nincsenek új befektetések, beruházások, melyek a motort beindítanák. A
munkanélküliség növekedése a fiatalokat, pályakezdőket érinti erősen, ez pedig
társadalmi feszültségeket okoz. Azt is elmondta, hogy a gazdaság
stabilizálásához nemcsak befektetés, fejlesztés kellene. Az életformán is
változtatni kellene, azaz ki kellene lépni abból az „utcából”, hogy hiteleket
veszünk fel, fogyasztunk, s nem törekszünk megtakarításra. Az USA-ban is ez az
út vezetett a válsághoz.
Tehát a gazdasági válságból való kijutáshoz reformok
kellenek, szemléletmódot is váltani szüksége, mert másként nem jutunk sehová. A
hazai helyzet elemzésekor azt is említette, hogy a kormányzás során a reformok,
változások elindítása előtt a szakmai szervezetekkel nem történik érdemi
párbeszéd, ez is a kudarcot vetíti elő, még, ha jó irányt is céloz meg a
politika. Arra is oda kell figyelni, hogy mély erkölcsi-politikai válság, a
hitelesség hiánya is sújtja hazánkat, ami csak nehezíti a helyzetet, a
kiútkeresést.
KE
|
