A gazdasághoz értők azt
prognosztizálták, hogy a 2009-es év alig közepes a mezőgazdaság vonatkozásában,
kevesebb a termés, de az ár talán magasabb lesz, s a termelők jobban járnak
talán. A minőséget is gyengének várták. Nos, nem egészen ez következett be,
mert az időjárás bár sok esetben nem kedvezett a szántóföldi növényeknek, a
minőségi eredmény meglepetéssel szolgált.
Jász-Nagykun-Szolnok megyében 400
ezer hektár szántóföldet lehet bevetni, s ebben nem is volt hiba, bár a vetés
ősszel igen későn történt. Ennek okai között említhető, hogy a gazdáknak nem
volt elegendő pénze a betakarítás utáni munkákra és a vetés előkészítésére. Az
őszi káposzta repce 1,55 tonnás hektáronkénti átlaga valóban gyengének
mondható, és az őszi árpa 3,4 tonnás eredménye sem különb ettől. Az őszi
búzával bevetett 132 ezer hektárról azonban július 25-ig arattak a gépek. A 3,3
tonnás hektáronkénti átlag közepes kategóriába tartozik, hiszen megyénkben nem
ritka 5-6 tonnás átlag sem, más, kedvezőbb években. A június-júliusi esős,
viharos napok miatt a minőséget is közepesnek vélték a szakemberek. Mára
viszont kiderült, a megye tárolóiban nincs takarmány búza, mind étkezési
kategóriába sorolható, azaz kiváló a minősége.
Mindezt Gombár Mihály, a
Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal megyei igazgatója mondta el lapunk
érdeklődésére. A gabona tárolókba került, van is hol tárolni, mert az előző
években kiépült a kellő kapacitás. Most minősítik a raktárba került terményt, s
a búza 26-33 sikértartalma nem várt, kiváló minőséget jelent. Ez jó hír a
termelőknek, hiszen jobb áron tudják eladni. Az viszont nem kedvező, hogy a
felvásárlás nem indult el, így a termelők nem jutnak pénzhez, s az őszi
munkákat nem tudják időben elkezdeni. Azaz, ismétlődik megint a tavalyi
helyzet.
Ez szinte érthetetlen, bár nem
meglepő helyzet. Jellemző, hogy a malmok csak a napi szükségletükhöz
vásárolnak. Nem szerencsés, hogy a bankok nem hiteleznek, így a gabonapiac
gyakorlatilag áll. Gombár Mihály elmondta, hogy a nemzeti termék előállításában
a mezőgazdaság húzó ágazat, és a 2009-es gyengébb termelési eredmények ellenére
is talpon van. A hazai szükségleten túl legalább 1 millió tonna étkezési búzát
lehetne exportra értékesíteni.
Lehet ez esetben a gazdasági
válsággal példálózni, de ez nem vezetne eredményre. A bajok mélyebben
gyökereznek. Gombár Mihály a termelők összefogásának szükségességét említi. Ez
például a méhészek esetében már kiválóan működik, de a gabonatermelők között
nem vagy alig. Pedig a gazdák szövetkezve az értékesítést is kézben tarthatnák,
s ez nagyobb biztonságot adna számukra.
Beszélgettünk arról is, hogy az
egyik nagy agrártermelő jászsági céget – mely finanszírozási nehézségekkel
küzdve került eladásra - megvásárolta az egyik malom tulajdonosa. Azaz, a malom
így (is) biztosítja a búzát magának. A magyar termék magasabb
feldolgozottsággal kerülhet akár exportra, ami magasabb jövedelemszintet is
eredményezhet. A szakember szerint ez a megoldás egy jövőkép. Csak az a kérdés,
hogy a malmi működés finanszírozásához milyen hitellehetőségek lesznek, azaz a
pénzügyi oldal miként kapcsolódik be ebbe a folyamatba.
