Azt nem tudni, hogy az égiek miért akarták megbüntetni az alattyániakat,
de, hogy volt valami nézeteltérés, az biztos. Szombaton egy hatalmas zápor
elmosta a XV. Jász Világtalálkozó megnyitóját. Az érdeklődők ernyők alá sem
menekülhettek, mert a hatalmas vihar fedél alá kényszerítette őket. Az
iskolában rendezett kiállításokat azonban így alaposan végignézték.
Aztán szombaton, amikor több
százan, talán ezernél is többen érkeztek a kis faluba, ismét morcos volt az
idő. A központi ünnepség kezdetére újra elkezdett esni, s jó 20-25 percig az
égiek diktáltak. Aztán, talán Koczkás Gábor polgármester kissé kétségbeesett
szavait hallva, mégis kiderült, s az egy évig előkészített, szervezett
programok gond nélkül lezajlottak.
A hagyományok szerint reggel a
templomban szentmise volt, melyet az egri érsek, Ternyák Csaba celebrált. A
templomból kitódulókhoz csatlakoztak a közben érkezettek, s összeállt a menet,
hogy körbejárja a falut. A délceg jászsági lovas huszárok vezetésével
felvonultak a történelmi jász települések, a mai jászságiak, a kirajzás során
alapított települések képviselői. A történelmi – XVIII. századi redemptiós és a
XIX. századi nádori – zászlók mellett a falvaké is lobogott, de egy árpádsávos
is feltűnt a színes kavalkádban.
A Gecse Árpád Emlékház kis udvara
a színpadnak helyet adott, de a közönségnek nem sok ülőhely jutott. Kisebb
küzdelem volt a székekért, nem jutott sokaknak, mert hosszas programra
készültek, amit állva nem lehet igazán követni. Aztán felcsendült a Jászkürt
hangja, s ezzel szinte egyszerre az eső is cseperegni kezdett.
A XV. Jász Világtalálkozó nemcsak
az esős kellemetlenségek miatt volt rendhagyó. Alattyán nem volt a történelmi,
a redemptióban – önmegváltásban - résztvevő települések között. Lakói nem
jászok, hanem magyarok, már a honfoglalás idején éltek itt őseik, kisnemesi
családok birtokolták területét, majd a premontrendiek tulajdona lett. Jobbágy
lakosai a földművelésből éltek. Koczkás Gábor polgármester azonban büszkén mondta,
az 1209-es írásos említés alapján 800 éves fennállását is ünneplő falu lakosai
együtt tudtak élni a környezetükkel. A magyarok és a jászok is befogadó nép, s
az összefogás meghatározta történelmüket. A mai Jászság pedig egységes
kistérségként fejlődik.
A díszünnepség fővédnöke és
szónoka, az Alsó-Jászság országgyűlési képviselője, a honvédelmi miniszter
Szekeres Imre sajnos nem tudott eljönni. A vasfüggöny 20 éve történt
lebontásának fővárosi ünnepségén kellett lennie június 27-én, de egy szép
levélben köszöntötte a résztvevőket. A Jászságért Díj átadása is rendhagyó
volt, hiszen most először ketten, a jászapáti Szikszai lányok kapták. Mária
könyvtárosként, Klára pedagógusként szolgálta szülőföldjét, s a jászapáti
egyházi személyiségekről írt könyvükkel sokat tettek a Jászság kulturális
értékeinek kutatásában, megörökítésében. Ezért is döntött úgy a Jászságért
Alapítvány kuratóriuma, hogy az egymillió forintos jutalommal járó díjat ők
kapják – mondta dr. Dobos László, az alapítvány kurátora.
Az Alattyán Községért Alapítvány
kuratóriumának elnöke, dr. Mosonyi Sándor – szintén rendhagyó módon – most három
díjazottat szólított. A Co-op Star Zrt. vezetőjét, dr. Rédei Istvánt azért,
mert a falu köszönettel ismerte el az új élelmiszer-áruház létesítését. Az
egykori téesz romjain született Tejtermelő Kft. vezetőjét, Molnár Ferencet
azért, mert munkahelyet, s ezáltal megélhetést biztosít sok falubelinek.
Borsányi Istvánt pedig azért, mert a Helytörténeti Kör elnökeként több évtizede
kutatja a falu múltját, értékeit, s a helyi gyűjtemény összeállításában is
jeleskedett.
A kunok összefogása
No, a következő rendhagyó eset
ezután következett. A színpadra szólították Ficsor Józsefet, Kiskunfélegyháza –
1990 óta regnáló – polgármesterét. Ő a Kun Összefogás Konzorcium nevében
köszöntötte a jászok találkozóját. Elmondta, hogy a jászságiak összefogását
követve tervezték több éven át a kunok találkozójának megrendezését. A
történelmi örökséget őrizni, ápolni mind a kunoknak, mind a jászoknak fontos.
Ennek egyik kialakult a formája az évenkénti jász találkozó. A Kun Összefogás
Konzorcium – a Kis- és Nagykun települések és több civilszervezet – azért jött
létre, hogy a kunok – és a jászok – Magyarországon való letelepedésének 770.
évfordulója alkalmából megrendezzék a kunok első világtalálkozóját. Erre 2009.
szeptember 12. és 27. között több helyszínen kerül sor. A megnyitás, szeptember
12-én Kiskunfélegyházán, a zárás 27-én Karcagon lesz. Ficsor József elmondta, hogy a rendezvény
díszvendége lesz dr. Dobos László, a Jászok Egyesülete ügyvivője és Eszes Béla
a Jászsági Önkormányzatok Szövetsége elnöke is.
Ezek után következett a
leglátványosabb része a szombati ünnepségnek, az új jászkapitány beiktatása,
melyhez a jász asszonyok is a színpadra vonultak. Pecz László leköszönő kapitány
elmondta mi mindenben vett részt. Alattyán Vass Lajost, a falu köztiszteletnek
örvendő, 67 éves pedagógusát választotta. Az avatást köszöntő ágyúlövések, a
faluban való körbelovaglás sem maradt el.
A színpadot néptáncosok, énekesek
vették birtokba, miközben a nagyérdemű jeles része az enni és innivalók sátrait
ostromolta. A falu jelesei, a Tukacs testvérek nem győzték sülti a
kenyérlángost. Alattyán képe pedig hasonlatossá vált egy igazi búcsúhoz, hiszen
itt voltak az árusok, volt minden, bóvli és értékes is, lehetett vásárfiát
választani a kedvesnek, az unokáknak. A gyerekeknek kézműves foglalkozást is
tartottak, a nagyobbak veterán autókat csodálhattak meg. A szórakozás különböző
műfajokban késő estig folyt kicsik és nagyok kedvére egyaránt.
