Két héttel ezelőtt adtuk hírül, hogy Magyarországról útnak indult egy karaván 12 felújított mentőautóval Nyugat-Afrikába, melyeket adományba visznek, hogy ezzel segítse az ott élő embereket. A Charity March Alapítvány konvoja azóta áthaladt Ausztrián, Németországon, Svájcon, Franciaországon és Spanyolország érintésével sikeresen átjutott Nyugat-Afrikába.

A csapat két tagja jászberényi, Kispál Csaba és testvére Kispál Attila – egy mentőautót vezetve – vett részt e különös utazáson. Azóta már haza is tértek. Rengeteg fotót hoztak útjukról, ahol szépet és elképesztőt egyaránt láttak. Szerkesztőségünkbe Kispál Csaba látogatott el, s elmondta, ők 7 ezer kilométeren át vezettek egy általuk felújított mentőautót – melyet az OMSZ-tól vásárolt meg az alapítvány – s Dakarban hagyták. A Zöldfoki Köztársaság fogja megkapni, de ők az ünnepélyes átadáson már nem tudtak ott lenni, vissza kellett térniük Magyarországra.

 - Európában a 10 évnél korosabb mentőautók már nem „szolgálhatnak”, de máshol még igen alkalmasak lehetnek. Ismerve az afrikai egészségügyi ellátás helyzetét, a Charity March  alapítói, támogatói arra gondoltak, hogy régi, de felújított, újra felszerelt mentőautókkal  segítenek. A csapat tagja egy mentőtiszt is, aki az OMSZ részéről tartott velük. Például Bissau Guineában nincs mentőszolgálat, annak megszervezésében is segíteni akar az alapítványunk, mely egyedülálló Európában. Svájcban fogadott bennünket a kormányzat egészségügyért felelő tisztviselője. Felajánlotta, hogy az októberre tervezett hasonló akciónkhoz ők is adnak segítséget. A Nyugat-európai országok korábban Romániát, Bulgáriát támogatták ilyen eszközökkel. Ma már ezek az országok is az EU tagjai, más célterületet kell találni, így üdvözölték a mi kezdeményezésünket – mondta el, szinte egy szuszra Kispál Csaba.

Az is szóba került, hogy a csapat többi tagja Dakar után még további ezer kilométert autózott, mert a végső cél Bissau volt. Mire lapunk megjelenik, már is átadták a mentőautókat. Az utazás igazán nagy élménye Marokkó sivatagában kezdődött. Átéltek homokvihart, 50 fokos melegben a határátlépésnél való hat óránál is több várakozást. Mert az ügyintézés nem egyszerű ott, ahol nincs számítógép, de még írógép és indigó sem! Az utazók személyes adatait, s az autók adatait is kézzel kellett leírni, s több példányban. Így körmöléssel ment el sok idő, miközben a Nap égette a kocsikat, az embereket, s a magukkal vitt víz is 50 fokos volt, így szomjoltásról szó se volt. A vámolás, az ellenőrzések sokba kerültek, s nem is született mindenről „bizonylat”, azaz zsebbe is ment a kért összegből. Tudták, hogy sok ajándékot kell vinniük, hiszen minden nagyobb településen megrohanták a konvojt gyerekek, akik bárminek örültek, egy szem cukorkáért is összeverekedtek.

 - Nagy segítségére volt csapatunknak egy kedves jászberényi hölgy. Biztosan sokan emlékeznek még Ozsvári Zsuzsára, aki most Gambiában tiszteletbeli konzul. Vele is kapcsolatba kerültünk, és ott volt Dakarban is velünk. Hiába, kicsi világ, s jászberényi mindenhol található. A tankolás, a pénzváltás is hosszadalmas volt, hiszen egy kútfejről 10 autót megtankolni nem 10 perc. Hiába volt jól megszervezve az út, váratlan események mindig történetek – folytatta Csaba az élmények sorát, aki nem először járt Nyugat-Afrikában.

Arra a kérdésre, hogy miért ilyen módon, 8 ezer kilométeren át mentőautót vezetve segítenek, a következőket mondta: - Van némi ismeretünk az ottani életkörülményekről. Sajnos köztudott, hogy a nagy nemzetközi segélyek csak az egyes államok kormányaihoz jutnak el, s ez aztán nem hasznosul hatékonyan. A szegénység, az éhezés évtizedek óta nem változik, pedig az ENSZ is sokat tett és tesz e téren. Az élelmiszersegélyek sajnos a korrupció forrásai. Ezért gondoltunk arra, hogy konkrétan úgy segítünk, ahogy a mondás is tartja, nem halat adunk, hanem hálót. Az egészségügyi felszerelések, eszközök odavitele, a mentés megszervezése, annak elősegítése, talán jelentősebb lesz pár tonna gabonánál, élelmiszernél. A Charity March alapítói – velem együtt - szeretnénk évente kétszer ilyen utat szervezni, s mentőautókat vinni. Svájci ígéretet kaptunk és Ausztriából is csatlakoznak ősszel hozzánk. Később szeretnénk ellenőrizni is, hogy a mentőautók hogyan szolgálják az ottani betegellátást. Mivel Európában a 10 évnél régebbi járművekből folyamatosan lesz utánpótlás, sok évig autózgathatunk a mentőkkel át a sivatagon. Nem álomutazás ez, hiszen a mentők komfortja nem napi 5-600 kilométeres, folyamatos utazásra van kialakítva.

A nehézségeket hamar elfedi az ember. Csaba is említi, hogy milyen csodás tájakat láttak, s Dakarban milyen elegáns szállodában, étteremben jártak. S a laptopot, az internetet is lehetett használni, de a telefonálás sem ütközött nagy akadályba. Persze a háborúskodás nyomait is lefotózták, hiszen éppen a célállomáson, Bissau Guineában volt polgárháborús helyzet tavasszal. A korábbi kormányfőt megölték, s most választásra készül az ország. Mert demokrácia van!

Kiss Erika

Publikálta null