Harminc évvel ezelőtt, 1979. május elsején átadták Jászberényben a Kultúrparkot, a Hűtőgépgyár által létesített jóléti létesítményt. Hazánkban 11 állatkert van jelenleg, de más kategóriába sorolt több vadaspark is, ami hasonlóan az állatok, a természet megóvását, bemutatását szolgálja. A jászberényi Kultúrpark története sok tekintetben rendhagyó. Egy nagyvállalat létesítette, egy vidéki kisvárosban. Amikor az Electrolux megvásárolta a gyárat, a svédek számára is érdekes volt a helyzet, hiszen az átvett értékek leltárában oroszlán, tigris és medve is szerepelt.

Az érdekességek sora ettől azonban hosszabb. A jászboldogházi Radiátorgyáregység vezetője  Szalóki Ferenc „engedte”, hogy az ottani gyártelep egy sarkában állatmenhely létesüljön. Sérült őzike került oda, később más, egészséges állatok is. Egy medve is ott lakott már 1973-ban. A Veszprémi Állatkertből is kaptak aztán bemutatás céljából.  A Hűtőgépgyár vezetője Gorjanc Ignác is tudott minderről, így formálódott a gondolat, kellene egy állatkertet létesíteni Jászberényben. A gyár mellett ekkor volt már sportcsarnok, strand és jégpálya.

A tettek soráról már írás is készült. A városi tanács 1975-ben megbeszélésre hívta a téeszek, az állami gazdaság, a Hűtőgépgyár vezetőit. A város levegőjének tisztaságát javító zöld övezet kialakítása volt a téma. Végül abban állapodtak meg, hogy a Hűtőgépgyár mellett egy arborétum szülessen, amihez kisállatokat, madarakat bemutató park is csatlakozzon. A Zagyvamenti téesz adott ehhez 3 hektárnyi területet, amit kitisztítottak, parkosítottak. A Veszprémi Állatkert vállalta, hogy a mini-állatkert betelepítéséhez az állatokat biztosítja.

A munkából nem maradtak ki a szocialista brigádok, sok felajánlást tettek, és sok hulladékanyag felhasználásával főként társadalmi munkában megépültek a karámok, ketrecek, a madárház, s ólak, tároló épületek. A szépen faragott székely-kapu, a régi főbejárat is elkészült. A zoo benépesítéséhez állatok kapott a budapesti, debreceni, győri, pécsi állatkertből is, a veszprémiek és a budapestiek pedig szakmai segítséget is adtak az egész létesítmény kialakításához. Később, a gyár külföldi kapcsolatai révén hattyúk érkeztek Svájcból, oroszlánok Münchenből. Az 1979-es megnyitáskor 34 egyed 140 darab jószága várta a látogatókat. Zöld páviánok, parlagi sas, medve, oroszlán, tigris, őz és szarvas, rókák és farkas, bölény, csacsik, póni és már patások is kerültek a Kultúrparkba.

Az arborétum is megszületett, hiszen sok növényritkaságot ültettek el a ma már gyönyörű kertbe. A facsemeték, dísznövények, díszcserjék mintegy 200 fajtája a szarvasi arborétumból származik. Bauecher Alajos, a szarvasi intézmény vezetője volt a szakmai segítő a fajtakiválasztásban és a telepítésben. A Kultúrpark első vezetője Kirtyán János volt. Az állatok etetését úgy oldották meg, hogy „szocialista együttműködési szerződést” kötöttek a járási téeszekkel, vágóhidakkal, ahonnan a takarmány, illetve a hús érkezett térítésmentesen. Belépődíj nem volt, mindenki ingyenesen látogathatott a Kultúrparkba.

Az 1979-es megnyitás óta Jászberény országosan ismert létesítménye az állatkert. Sok látogató kereste fel régen is, a kisgyermekes családok, a pedagógusok és diákok kedvelt kiránduló helyévé vált. A város lakossága is gyarapította olykor az állományt, vittek, adományoztak különleges  kisállatokat is.

A Hűtőgépgyár privatizációja után az állatkert volt az első, melyen túladott a svéd tulajdonos. Jelképes összegért ajánlotta fel a város önkormányzatának, így 1992 óta a város létesítménye.

Az átalakuló hazai gazdasági szerkezet a téeszeket is „felszámolta”, így az állatkert piaci alapon működhetett csak. A fenntartás, a szakmai színvonal tartása nagy kihívás volt. Többször felmerült a zoo bezárásának gondolata, de végül a képviselők többsége nem szavazta meg. A szakmai vezetés 10 éve magas színvonalú, s az EU-s normák, a hazai új törvények, előírások betartása miatt számos fejlesztés, átépítés történt. A csatornázást, önálló vízellátást is meg kellett oldani sok más hiányosság mellett. A régi ketrecek egy-két kivétellel eltűntek, s új, korszerű, biztonságos kifutók, egy-egy faj természetes környezetéhez mindinkább hasonlatos lakhelyek jöttek létre.

A jászberényi állatkert a legnagyobb turisztikai attrakció ma a városban. Évente 70-80 ezer látogató keresi fel. A Lehel hűtőszekrények mellett az állatkert is "beugrik" sokak emlékezetébe, ha Jászberényről hall.

KE

Publikálta null