Jászberény költségvetése évről évre nehezebben fogalmazódik meg. A rendszerváltás óta még nem fordult elő, hogy csak március végén szavazta meg a képviselők többsége, most viszont igen. Január és március között több költségvetési változat készült. Idén is sok módosító indítvány került napirendre, így amikor a hosszas szavazási procedúra véget ért, nem lehetett tudni, végül milyen keretszámok mellett gazdálkodhat Jászberény 2009-ben.  Ezért beszélgettem Kiss Józseffel, a Városgazdálkodási Osztály vezetőjével az elfogadott, és a Magyar Államkincstárnak április másodikán lejelentett költségvetésről.

 - Kérem, mondja el, hogy milyen összegből is gazdálkodik Jászberény 2009-ben?

 - Az elfogadott költségvetés bevételi és a kiadási főösszege, megközelítőleg 7,7 milliárd forint. A Szent Erzsébet Kórház finanszírozását nem tartalmazza ez az összeg, mert ők most már közvetlenül az OEP-től kapják a támogatást. Korábban ez a támogatás is –bár átfutó jelleggel - de megjelent a város költségvetésében. A kórház az előzetes adatok alapján, mintegy 2,2 milliárd forinttal gazdálkodhat az idén, melyhez 100 millió forint összegű támogatást ad a város önkormányzata működési kiadások biztosítására. Az elmúlt évben,  szeptember 30-ával megszűnt a kórház, mint önkormányzati költségvetési szerv, új gazdasági társaság alakult. A megszűnéshez kapcsolódóan 120 millió forint áthúzódó kiadással számolunk az idei költségvetésben.

 - Mindig nagy figyelem övezi a helyi adókat, hiszen ez jelentős tétel a bevételi oldalon.

 - Helyi adókból megközelítőleg 2,1 milliárddal számolunk. Ebből a legnagyobb tétel az iparűzési adó, amelyből 1,9 milliárd forintot terveztünk. Ez 12,5 %-kal kevesebb mint a 2008-as évben ténylegesen befolyt összeg. A tervezett előirányzat megállapításánál a 2008-ban bekövetkezett pénzügyi, gazdasági válság várható hatásait  próbáltuk figyelembe venni. Természetesen csak remélhetjük, hogy a mínusz 12,5 %-os tervezés reális megközelítésnek bizonyul majd. A költségvetés bevételei között nagyon fontos az állami támogatások aránya, hiszen az intézmények jelentős mértékben ebből működnek. Az összes állami támogatás ebben az évben 2,4 milliárd forint, melyből a személyi jövedelemadó átengedése címén 406 millió forint forráshoz jutunk.

 - Jászberénynek jelentős hiteltartozása van. Pontosan mennyi?

 - Az önkormányzat az elmúlt évek során 1,41 milliárd forint hitelt vett föl. Ebben az évben nem tervezünk hitelfelvételt, mert 2008. decemberében a rendelkezésünkre álló hitelkeret terhére 500 millió forintot lehívtunk, amelyet 2009-ben, illetve az azt követő években használunk fel. Az összeget tartós betétként lekötöttük. Ezen felül önkormányzat hitelállományában tartjuk nyilván, a már megszűnt Jászberény Város Víziközmű Társulat által felvett hitelt is. Ezt 2010-ben az önkormányzatnak kell visszafizetnie. A csatornázásban érintett lakosok többsége folyamatosan fizeti a lakástakarék-pénztáron keresztül az érdekeltségi hozzájárulását, amelynek fedeznie kell a felvett hitel törlesztését. Amennyiben a befizetésekből származó hátralékot a visszafizetés időpontjáig nem tudjuk behajtani, ezen összeg terhelni fogja a város költségvetését.

 - A kiadások terén melyek a legnagyobb tételek?

 - A költségvetésen belül az intézmények működtetése jelenti a legjelentősebb tételt. Az intézményi kiadások között a személyi juttatások a legmagasabbak. A több, mint 960 foglalkoztatott bére közel 2,3 milliárd forintot,  a bérekhez kapcsolódó járulékok 736 millió forintot, míg a működtetéshez szükséges dolgi kiadások – víz, villany, fűtés stb. – 1 milliárd 180 millió forintot jelentenek. Jászberény város önkormányzata jelentős összeggel - 865 millió forinttal - egészíti ki az állami normatívákat a saját forrásaiból, e nélkül az intézmények működése nem lenne biztosított.

 - A működtetés mellett, a fejlesztésekre is jelentős összeget fordítunk.  Az idei évben 1,8 milliárdos fejlesztés megvalósításával számol az önkormányzat, melyből  közel 1 milliárd forintot a nyertes, illetve az első fordulón továbbjutott pályázatok támogatásai  képviselnek. A céltartalékban további közel 300 millió forint fejlesztési tétel szerepel. Természetesen ezek a tervezett előirányzatok év közben változhatnak, módosulhatnak. Már a költségvetés elfogadása után értesültünk arról, hogy az Adu-csomópontban tervezett körforgalom kialakításához megítélt támogatás folyósítása későbbi időpontra módosult.

 - A tartalék képzésében is nagy volt a vita a képviselők között. Mekkora tartalékot tartalmaz végül a költségvetés?

 - Az általános tartalék összege 21,2 millió forint,  a céltartalék 1,15 milliárd forint. Ezen belül lett elkülönítve 350 millió forint, ún. költségvetési tartalék címen. Ebből az  összegből 80 millió az ez évben beadandó  pályázatok önerejét, 270 millió pedig a 2010. évi feladatok forrását, valamint az  ebben az évben  előre nem látható kiadások fedezetét szolgálja. A tartalékképzésre elsősorban a már jelzett pénzügyi, gazdasági válságból adódó bizonytalanság miatt került sor. A tartalék lehetőséget ad arra is, hogy az önkormányzat ne költsön el minden forrást ebben az évben, ezzel javítva a 2010-es év költségvetési helyzetét, ami várhatóan nehezebb lesz az ideinél. 

 - Minden évben nagy harc folyik azért, hogy intézmények mennyit kapnak, de azért is, hogy takarékoskodjanak. Most milyen megszigorítást kell tudomásul venniük?

 - Mint azt már a bevezetőben említettem, több változat készült a végleges költségvetés elfogadásáig. Ennek következtében az első - az intézmény vezetőkkel egyeztetett - változathoz  képest az oktatási és szociális intézményeknél 3 %-os, az egyéb intézmények esetében pedig 7 %-os önkormányzati támogatás csökkentés történt. Ez azt jelenti, hogy a működésük idén meglehetősen visszafogott lesz, de létszámleépítéssel nem számol az önkormányzat.

 - A költségvetés elfogadása előtt is sok módosítás történt, ezek beépültek?

 - A polgármester a módosítások egy részét befogadta, ezek a beterjesztett anyagba bekerültek, míg több módosító-indítványról szavazott a testület, s támogatottak beépültek a végleges anyagba. Egyebek mellett a csángó fesztiválra, a nyári színházra, a yazdi emlékműre, a Lehel Filmszínház támogatására, turisztikai menedzsment létrehozására, illetve a különböző bizottságok által meghatározott közösségi és infrastrukturális fejlesztési célokra is jut forrás ebben az évben. Azt azonban látni kell, hogy a költségvetés nincs kőbe vésve, az ország, a gazdaság helyzetének változásával, ez is változhat. 

 - Szó volt arról, hogy ha nincs határidőre költségvetés, akkor az állami támogatást csak késve kapjuk meg. Ez a veszély elmúlt?

 - Április másodikán benyújtottuk a Magyar Államkincstár Megyei Igazgatóságához a költségvetést. Információm szerint április végén megkapjuk a szokásos módon az állami támogatást, tehát zökkenőmentesen tudunk gazdálkodni. Ha mégsem így lenne,  akkor az áprilisi összeget az év hátralévő hónapjaiban arányosan elosztva kapjuk, de ez esetben sem kerül veszélybe az intézmények, a város működése.

Kiss Erika

Publikálta null