A Jász Múzeumban izgalmas előadást hallhattak a résztvevők. Hortiné dr. Bathó Edit múzeumigazgató arról számolt be, milyen sok tudományos érdekességre bukkantak a szakemberek, amikor 2007 februárban a jászberényi főtemplom kriptáit kibontották, és megvizsgálták a holtak maradványait. A tudományos életben is szenzációsnak számító feltárás már a restaurálás, a rekonstruálás és feldolgozás fázisában tart. Ennek része volt a Múzeumi esték sorozatába illesztett előadás.

Ahhoz, hogy a kripták kibontása tudományos értékkel szolgáljon, kellet dr. Medvegy János apátplébános bölcsessége. Úgy gondolta, a templom alatti kripták kiürítése nem egyszerű takarítás. Szólt a múzeumnak, legyenek segítségére. Így antropológus, régész és néprajzos dolgozott e feladaton. Olyan korszak titkait vizsgálhatták, mely a régészet számára már nem mérvadó, a néprajz számára pedig még nem kutatási korszak.

Hortiné dr. Bathó Edit elmondta, hogy a kriptát 1782-ben létesítették, melyben 100 fülkét alakítottak ki. Ide a város előkelőségei, a tehetős családok temetkeztek, amit a fellelt leletek is bizonyítanak, de írásos anyagokból is tudták ezt, s azt is kik temetkeztek oda. Az 1930-as, majd az 1960-as években is ürítettek ki kriptafülkéket, de akkor nem kérték szakemberek segítségét. Így olyan jeles személyiség maradványai tűntek el, mint kőhalmi Horváth Péteré, a Jászság első történetírójáé, pedig őt nagyon szerették volna megtalálni a mostani kriptafeltárás során.

A kriptában 45 olyan fülkét bontottak ki, melynek zárólapja fából készült, s nem volt azonosítható, hogy kinek a teteme található mögötte. A kő fedlapok máig jól mutatják a feliratot, de a fából készültek már elkorhadtak, a festés „eltűnt” róluk a meglehetősen nagy páratartalommal bíró kriptában.

A Justa Temetkezési Kft. segítségével sikerült a szűk helyről jórészt egyben kiemelni a koporsókat, s a Szent István Ház termében alaposan is szemügyre venni, lefotózni, leírni  minden tárgyat. Hortiné dr. Bathó Edit elmondta, az elhunytak közül többen fertőző betegségben vesztették életüket, s a fáraó átka néven ismert gomba jelenlétét is megtalálták a mikrobiológiai vizsgálat során, így nagy óvatossággal kellett dolgozniuk.

A képek aztán megmutatták, hogyan is zajlott a feltárás, milyen különleges titkokat sikerült megtudni e rendkívüli munka során. Ifjabb Kállai István 18 éves volt, amikor 1794-ben, villámcsapás köveztében meghalt. Posztóból készült, széles karimájú tazslakalapját a feje mellett találták, melyet restauráltak már, s az előadáson láthattuk is. A fiatalember fején rozmaring koszorú volt, ami azt jelezte, nem volt házas. A legtöbb halottnak olvasó volt a kezében – néhány nagyon különleges is –, és az összekulcsolt kezek alatt kinyitott imakönyv. Ennek papír oldalai sajnos elporladtak, így nem tudni hol volt az kinyitva, melyik imánál. A bőrkötés azonban ott volt a koporsóban.

A kripták feltárása a XVIII. század végének, a XIX. század elejének temetkezési szokásait, a viseletkultúrát, az életmódot tárja elénk. Két teljes ruhát tudtak szinte épen kiemelni. Dósa Józsefné Fehér Erzsébet ruháját már restaurálták – ami 2,5 millióba került -, így ezt meg is csodálhattuk a múzeumban. A gazdag asszony Dósa József jászkapitány második felesége volt. A múzeumigazgató kitért arra, hogy vajon miért nem jász viseletben temettette el magát. Erre is volt válasz, Szajolból származott ugyanis, nem volt jász. Érdekességeket tudhattunk meg az ún. halóruhákról, melyek vagy az elhunyt legszebb, legértékesebb ruhája volt, vagy kimondottan az eltemetésre készített, hátul szétnyíló, de gazdagon díszített ruha. Ilyet is találtak a kriptafeltárás során viszonylag jó állapotban. De előkerültek csizmák, papucsok, főkötők, fátylak, kötények, csipkék, vállkendő, szoknya, zsinóros dolmány pitykékkel és nadrág is. Ez utóbbi Bartsik József  öltözéke volt.

A koporsók közül többet – a fedelet legalábbis - sikerült egyben kiemelni. Ezek közül Bartal Ferenc városi tisztviselő festett, latin feliratos koporsójának fedelét is láthattuk. Több olyan korsót találtak, melyen a felirat porcelánfejű szeggel van kiverve. Ez is kuriózum. Összesen 146 leletet regisztráltak a feltárás végén. Hazánkban ehhez hasonló gazdag kriptalelet Vácon van, a  Fehérek templomában találták azokat.

Az elmúlt két esztendő során a feldolgozás, a restaurálás zajlott. Mintegy 30 millióra van szükség ehhez, de szerencsére az Oktatási és Kulturális Minisztérium és a Nemzeti Kulturális Alap is adott – és ad még - ehhez anyagi támogatást, a leletanyag nagy jelentőségére való tekintettel. Így négy koporsó már megújult, a kalap, egy főkötő, Dózsa Józsefné ruhája szintén, és a munka folytatódik, 2010-ben lesznek készen mindennel.

A múzeumi esten résztvevők kíváncsiak voltak, vajon hol lesznek ezek láthatók. Nos, ez az, amire Hortiné dr. Bathó Edit még nem tudott válaszolni. A Jász Múzeum oly kicsi, hogy itt nincs hely a bemutatásra, de még a raktározás is nagyon körülményes. Mindenképpen itt, Jászberényben kell azonban egy jelentős kiállításnak helyet adni – aminek megrendezéséhez a szakmai segítséget is megkapná a múzeum -, hiszen a város történetének jelentős része az, amit a kriptaleletek őriznek, s üzennek a ma emberének.

Kiss Erika

Publikálta null