A Csillagászat Nemzetközi Éve 2009., ennek jegyében került sor március végén, a tavasz kezdetén, csillagászati találkozóra Jászberényben a Városi
Könyvtár és Információs Központban. No, meg azért is, mert a Csillagda
megnyílt, s komoly felszereléssel bír. A csillagos ég vizsgálatához pedig,
alakult egy csillagász szakkör, vannak lelkes érdeklődők és szakemberek, akik a
fiataloknak segítséget adnak az univerzum vizsgálatához. A Magyar Csillagászati
Egyesület nagyra tartja az itt elkezdődött munkát, ezért is választotta
városunkat a minden évben sorra kerülő rendezvényük színhelyéül.
Az ország sok helyéről, Győrtől
Szegedig, Ózdtól Nagyszalontáig több mint 50 amatőr és profi csillagász
érkezett szombaton délelőtt Jászberénybe, a könyvtárba. Résztvevők jó
ismerősként köszöntötték egymást, több éve, évtizede figyelik már az eget. A
találkozó résztvevőit Szabó Jánosné könyvtárigazgató köszöntötte, s
megtiszteltetésnek mondta, hogy Jászberény egy ilyen rangos szakmai
találkozónak adhat otthont. A programban kilenc előadás hangzott el a változó
csillagok észlelésének, leírásának, dokumentálásának szakmai kérdéseiről, a
fényszennyezés káros hatásairól, a robbanó csillagok körüli
porképződésről,változócsillagászati
újdonságokról.
A Magyar Csillagászati Egyesület
elnökét Mizser Attilát először arról kérdeztem mit jelet az, hogy változócsillagászat.
-A csillagok döntő többsége fizikai és geometriai okokból változó fényt
bocsát ki. Vannak óriás csillagok, melyek pulzálnak, vannak robbanó csillagok,
szupernovák, vannak fedési csillagok. A változócsillagok észlelése, leírása
állandó feladatot ad a csillagászoknak. Tudományos szempontból pedig nagyon
fontos ezek vizsgálata. Az amatőr csillagászok nagyrészt ezt, tehát a változók
vizsgálatát végzik lelkesen, folyamatosan, az ország sok pontján. Tavaly,
amikor a jászberényi Csillagdát felavattuk, eldöntöttük, itt tartjuk az idei
találkozót. Nagyon fontos az egyesület számára, hogy a fiatalokat bevonjuk az
amatőr csillagászok táborába, megismertessük őket az univerzummal, egy sajátos
részével legalábbis. Sajnos az elmúlt 15-20 évben hazánkban a csillagászat
iránti társadalmi érdeklődés lankadt. Az egyesület tagságából is hiányzik a
tizenéves korosztály. Ezt szeretnénk pótolni, a csillagász szakkörökbe bevonni
őket. Jászberényben ez elkezdődött, reméljük, sikerrel folytatódik is. Itt a
városi könyvtárban nagyon jó technikai adottságok vannak, nem beszélve a
munkatársak kedvességéről, segítőkészségéről – fejtette ki az elnök.
A találkozó mélyen szakmai
előadásai mellett a baráti beszélgetésekre is alkalmat adott ez a szombat. A
könyvtár technikai hátterét is igénybe vették a résztvevők. Egy 1960-as
évekbeli bakelit lemezt sikerült a munkatársaknak digitalizálni. Mégpedig nem akármilyen
lemezről van szó, Gagarin, az első űrhajós űrutazásának történéseit, az
ünnepségeken elhangzott beszédeit tartalmazta a cirilbetűs borítóban megőrzött,
ma már kincsnek számító lemez.
A találkozó résztvevői tettek egy
sétát Jászberényben, s a kellemes, napsütéses időben csak a szépet látták. A
napórát – mely hazánkban az egyik legnagyobb - is felkeresték, és „igazítottak”
rajta, hogy pontos legyen. Este hat órakor már a helyi érdeklődők is
gyülekeztek a könyvtárban, hogy meghallgassák Kiss László csillagászt arról,
hogyan dolgozik egy csillagász itthon és Ausztráliában. A 37 éves tudós a
Szegedi Egyetemen asztrofizikusként diplomázott, 2002-ben egy pályázat révén
került Ausztráliába, a Sydney-i egyetemre. Vele is beszélgettem arról, miért
fontosak az amatőrök, akik szinte profik, hiszen nagy szakmai tudás szükséges
ahhoz, hogy az észleléseiket megfelelő formában le tudják írni.
- Valóban komoly felkészültség kell egy
amatőrök esetében is, de ehhez az egyesület sok segítséget ad. Én magam az
egyesület havi lapjának olvasószerkesztője vagyok és az internetes hírportál
főszerkesztője 3 éve. Nekem, mint csillagásznak munkám egy része éppen az, hogy
az amatőrök által leírt észleléseket feldolgozzam. Tehát az amatőrök munkája
hasznos a tudomány számára. A pulzáló, a robbanó csillagokat észlelik. Ezt
megfelelően dokumentálni kell a feldolgozhatóság érdekében.
Kiss László esti előadásából
kiderült, hazánkban a csillagászat nincs könnyű helyzetben, a tudósok külföldön
jobb lehetőségeket találnak. Az esti égbolton aztán feltűntek a csillagok, az
állók, az ismertek és a változók egyaránt. A Csillagda távcsövén át jól meg
lehetett figyelni ezen az estén a Saturnust. A csillagászati találkozóhoz illő
kiállítás – a győriek asztrofotói - a galériában pedig azt mutatta, hogy az
amatőr csillagászok milyen érdekes képeket készítenek megfigyeléseik során,
mert ez is szükséges a dokumentáláshoz. A Hold „arcait”, a napfogyatkozás
pillanatait is láthattuk ezeken. A kiállítást április 8-ig lehet megtekinteni.
