Aki az Utolsó garas csárdát
keresi, annak a jászberényi Jász Múzeumba kell betérni, mert ott található. A búbos
kemence, a kármentő is olyan, mint egy igazi csárdában. A kék-festett asztal, a
székek pedig boldog emlékezetű Farkas Mátyás apátplébános plébániai nagy
vendégszobájából költözött a múzeumba. Ettől nagyobb érdekességek is vannak ám
az új kiállításban. Itt látható egy 12 személyes, 134 darabból álló ezüst
evőeszközkészlet, mely a jászberényi Bathók egyik tagja, dr. Bathó Kálmán
közjegyző vásárolta 1932-ben lányának. Érdekessége,
hogy mindegyik darabon látható a szabad jászok címere.
A Jász Múzeum olyan időszaki
kiállítással készült ezen a nyáron, mely a népi és polgári étkezésről, a
terített asztal örömeiről szól. A kiállításban paraszti konyhát is láthatunk
olyan eszközökkel, melyeket jórészt a XX. század első felében használtak. Asztal,
sparhelt, kredenc, hokedli, tarkedli-sütő, petróleumlámpa, zsíros bödönök,
vizes kupák, kancsók, tálak sorakoznak egy-egy enteriőrben.
A szakemberek a fontos étkezési
alkalmakat is bemutatják eszközökkel, leírással, fotókkal, így a disznóölést, a
kenyérsütést, a lakodalmi konyhaművészetet. A légtérben pedig sok régi hímzett
falvédő leng, hirdetve, hogy milyen a jó háziasszony, de a feltételt is: „konyhapénzem legyen elég, mindig finom lesz
az ebéd.”
A kiállítás megnyitója alatt volt
a múlt csütörtökön az a felhőszakadás, mely elérte Jászberényt. Így nem az
udvaron, hanem a nagy kiállító teremben hallgattuk meg Hortiné dr. Bathó Edit
köszöntőjét. A múzeum igazgatója elmondta, a Jászsági Vendéglátók Egyesületével,
a Múzeum Étteremmel és Bobák József együttműködve tervezték ezt a kiállítást.
Ennek fontos része volt az a vacsora is, amire végül a Honvéd Jász Kaszinóban került
sor, mert olyan sokan jelentkeztek, hogy máshol nem tudták volna őket asztalhoz
ültetni. A paraszti szokásokat idéző vacsora a következőkből állt: hideg vegyes
ízelítő a birinyi gazda padlásáról (füstölt kolbász, sonka, erős túró,
zöldségek, pirítós). Aztán tövises pecsenye, tejfölös dinsztelt salátával és
tepsis kompérrel került a tányérokra, majd jászkiséri mákos rétes forró meggyel
zárta a sort. S mellé persze jóféle borok is felvonultak.
Az új kiállítást dr. Bereczky
Ibolya, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgató-helyettese,
etnográfus nyitotta meg. A múzeum nagysikerű könyvének, a Népi ételek a
Jászságból c. receptgyűjteménynek a bevezető tanulmányát is ő írta. Jól ismeri
a jászsági táplálkozási szokásokat. Elmondta, hogy a családok számára a
közösségi élet színtere is volt az étkezés, hiszen ilyenkor, az asztal mellett
beszélték meg a nagy, a fontos dolgokat is. Régen csak kétszer, reggel és este
ettek a parasztemberek. A jászsági emberek hétfőn, szerdán és pénteken
általában hústalan étkeket fogyasztottak. Friss húsból készült étel csak
vasárnap került az asztalra. Sok tejtermék szerepelt az étrendjükben. Arról is
szót ejtett, hogy a gasztronómia egyre jobban felértékelődik hazánkban. Az
egészséges táplálkozás egyre fontosabb az emberek életében, de a hagyományos
ízek, a régi receptek megújítása is tapasztalható. Országszerte tartanak
főzőversenyeket, melyeken jó hangulatban keverik a finomságokat férfiak és nők
egyaránt.
A múzeum kiállítását érdemes
megtekinteni, hiszen múltunkról tudósít néprajzi, helytörténeti és oktató
jellegű is egyszerre. Ezt egészen 2009. március 19-ig tehetjük, addig lesz
látogatható. A múzeumi vacsorák sora augusztus 6-án folytatódik. Ekkor egy
polgári vacsora kerül terítékre, remélhetőleg a múzeum kertjében. Itt sok olyan
étek lesz, amit egykoron Jókai Mór ajánlott a polgári asztalokra: vese,
borjúmáj, gomba, rizs. Aztán kakukkfüves pácban érlelt kemencés libamellsült
almakarikákkal s mellé fahéjas lilakáposzta. Majd megkóstolhatják a vendégek
Egon bácsi tortáját rumos gyümölcsökkel, dió bevonattal. A vacsorajegyeket a
múzeumban 2500 forintért lehet megvásárolni.
Kiss Erika
|