Ismét egy nem
a történelmi Jászághoz tartozó kis település rendezte a jászok, az
elszármazottak hagyományos éves találkozóját. Pusztamonostor is kitett magáért, s igen jól
szervezett, színvonalas rendezvénysorozat részesei lehettek az ide látogatók az
elmúlt hétvégén. Pedig a felkészülésre nem
volt sok idő. A falu önkormányzata ugyanis 2007 őszén feloszlatta önmagát, így
időközi választást kellett tartani. Az új testület és polgármester 2008. január
13. óta van hivatalban. Azonban számukra öt hónap is elegendő volt az
előkészítésre. A falu összefogott, hiszen nem akartak szégyenben maradni.
Pusztamonostor egyházi birtok volt, majd a Tassy,
később a Balázsovits család birtokolta határát. A találkozónak kellemes
helyszínt adott Balázsovits Oszkár egykori kúriájának hatalmas kertje, ahol a
huszár bandériumok is jól elfértek, de a kitelepült árusok, s a közönség is.
Pénteken délután Fejér Andornak, a megyei közgyűlés elnökének köszöntőjével
nyílt meg a találkozó. Kiállítások nyíltak, melyek a falu iskolásainak, amatőr
művészeinek munkáit mutatta be, de más települések alkotói is elhozták
alkotásaikat. Volt aztán focimeccs, lecsófőzőverseny, s este rockzenekarok
szórakoztatták a falubelieket. Felavattak egy szépen kialakított teret a
templom mellett, s egy óvodai játszóteret. Vasárnap a jászsági önkéntes
tűzoltók versenyére került sor.
A hagyományoknak megfelelően szombaton reggel
szentmise volt a templomban, majd a falun végigvonultak a jászsági és a
kirajzott jász települések csoportjai, kiket természetesen lovas bandériumok –
a fényszarui és a jászberényi – vezettek fel. A felvonulásnak azonban
különleges része volt a veterán traktorok menete. A sok működő, fényesre
glancolt járgány között talán százéves is akadt. A rendezvények része volt ezek
kiállítása, amit sokan megcsodáltak. Régi cséplőgépek és tartozékaik, különböző
márkás traktorok pöfögtek ott, s tulajdonosaik órákig tudtak róluk mesélni,
milyen műszaki megoldást képviseltek azok.
A jelenleg művelődési házként működő kastély
teraszán állt a színpad, ahol felhangzott a Jászkürt hangja, majd a magyar
Himnusz. Györgyfi József, pusztamonostori születésű operaénekes csodálatos
hangja ejtett ámulatba eztán mindenkit. A győri színház tagját eddig sosem
hallottuk szülőföldjén, pedig lenne hallgatósága. Eztán Cserháti Ágnes
műsorvezető köszöntötte a vendégeket, majd Sári Ferenc polgármester
következett. Ő azt mondta: - Pusztamonostor nem jász, nem redemptus település,
de hitet tesz az összefogás mellett, mely a kistérséget a mai időkben is előre
viszi. Az értékek megőrzése és továbbörökítése ma is fontos. A múltat idézzük,
a jelent bemutatjuk ezzel a rendezvénnyel. Az öntudatos lokálpatriotizmusra
legyünk büszkék mindnyájan!
A találkozóra várták Szili Katalint, az Országgyűlés
elnökét, aki sajnos nem tudott eljönni. Azonban tanácsadója, Kishegyi Viktória
felolvasta üzenetét. Ez arról szólt, hogy a büszke jászok évszázados
sorsközössége mindnyájunkat kötelezi. Példa arra is, hogy a magyarrá lett
jászok milyen nagyszerűen őrzik hagyományaikat. A rendezvényen Szekeres Imre
honvédelmi miniszter, az Alsó-Jászság parlamenti képviselője arról beszélt,
hogy kevés ilyen rangos rendezvény van az országban, mint a jászok évről évre
megrendezett találkozója. Ő büszke is erre nagyon, hiszen a szülőföldhöz való
ragaszkodás szép példája ez. A redemptio, az 1745-ben történt önmegváltás
sajátos történelmi esemény volt, ami olyan küzdeni tudást, tenni akarást oltott
a jászokba, mely máig jellemző. A kistérséget mindnyájan a magunkénak érezzük.
Az összefogás eredményét hosszan lehetne sorolni, hiszen a rendszerváltás óta is
ez a jellemző. Épültek utak, csatorna- és telefonhálózat, regionális
hulladéklerakó és még lehetne sorolni. Pusztamonostor pedig jász község, mondta
Szekeres Imre, a mai közösség része, hiszen a kistérség fejlődésének részese. A
vidék boldogulása fontos ma, s itt olyanok élnek, akik tudják, „itt mindig,
mindenért meg kell dolgozni”.
Az általános iskolások reneszánsz műsora után
következett a Jászságért Díj átadása, melyet az elszármazottak adományoznak az
itthon élők kiválóságának. Dr. Dobos László, a Jászok Egyesületének ügyvivője
idén dr. H.Bathó Editnek, a Jász Múzeum igazgatójának adta át a nettó egy
millió forinttal járó díjat és oklevelet. A néprajzkutató, a tudomány és a
közösség művelője életpályájának elismerése ez, hangzott el az értékelésben.
Az elszármazottak nevében Józsa Katalin, Kecskeméten
élő óvónő arról beszélt, amit a gyermekkorban kapunk az határozza meg későbbi
életünket. Az alapok a fontosak, melyet nem vehet el senki, éljünk bárhol is
felnőttként. A sorsközösség, amit szülőföldünkkel vállaltunk erősít bennünket
egész életünkben.
A találkozók koreográfiája szerint a jászkapitány
megválasztása következett. A ceremóniához a színpadra vonultak a jász
asszonyok, a korábbi kapitányok is. A Jászszentandráson választott Dávid Sándor
nagyon tartalmas beszédben idézte az egy esztendőt, melyben kifejtette: a jász
ember munkaszeretete, küzdeni tudása az egész nemzet számára példa. Eztán Sári
Ferenc polgármester elmondta, hogy a falu képviselő-testülete Percz László
nyugalmazott polgármestert választotta kapitánynak. A Jász Önkormányzatok
Szövetsége elnöke, Eszes Béla előtt letette az esküt, majd a Jászkürtből minden
jászok és magyarok egyészségére ivott. A ceremónia szerint egy szép lovat is
elővezettek, s becsületére legyen mondva a 72 éves férfi – kisebb segítséggel
ugyan – felült a lóra, s a huszárok kíséretében a kúria parkjában körbe
lovagolt. Hatalmas tapsot, elismerést kapott ezért.
A díszünnepség végén Koczkás Gábor, Alattyán
polgármestere átvette a díszesen faragott vándorbotot Sári Ferenctől. A XV.
Jász Világtalálkozót 2009-ben Alattyán önkormányzata rendezi. A települések
kulturális csoportjai léptek fel a folytatásban, aztán szólt a rockzene is,
este pedig tűzijáték, hastáncos show, disco zárta a napot.
Kiss Erika
|