A Faluszövetség az 1920-as években nagyszabású kiállításokat, vásárokat rendezett országszerte, hogy a megcsonkult ország ipari, kézműves, mezőgazdasági teljesítményét bemutassa. A jászsági, főként jászberényi iparosokat, kereskedőket 1925-ben sikerült összefogásra bírni, s megszervezni egy helyi kiállítást. A nagyszabású rendezvénynek több helyszíne volt: a gimnázium, a Bercsényi úti iskola, a városháza épülete. A helyi kereskedők, iparosok tényleg megmutattak mindent, amit előállítani, beszerezni tudtak. Heteken át készültek erre a rendezvényre, s nem kevés összeget költöttek is rá. Az eseményre 1925. október 4-6-ig került sor. A kiállítás egyik jelentős attrakciója volt Apponyi bronz mellszobrának kiállítása, melyet a közönség addig még nem látott, hiszen nem volt közterületen felállítva. A iparosok, kereskedők legszebb portékáikat vonultatták fel, mézeskalácstól a hentesárukon át a lószerszámokig. De gyermekszépségversenyre is sor került, s tenyészállatokat is felvonultattak a gazdák. A jászberényiek itt láthattak és hallhattak először rádiót. A kiállítókat a Faluszövetség értékelte is. Volt helyi zsűri, de a Faluszövetség hagyta jóvá a döntéseket. Nagyon sokan kaptak elismerést, arany- és ezüstérmet, elismerő oklevelet.

A nagy siker a folytatást is igényelte, így rendezték meg Jászberényben is a Magyar Hetet 1928-ban. Ez is országos kereskedelmi akció volt, melyet a Belkereskedelmi Minisztérium, a Gyáriparosok Országos Szövetsége, a Kereskedelmi Iparkamara hirdetett meg. Célja az volt, hogy magyar gazdasági termékekkel, terményekkel a vásárlókat megismertessék. „A magyar áru minden vonatkozásban felveszi a versenyt a külföldivel, aki magyar árut vásárol, az a szörnyű magyar munkanélküliség enyhítését segíti elő.” – állt az indoklásban. Azokban a városokban, ahol 30 jelentkező volt, ott kirakatversenyt is rendeztek, és a nyerteseket jutalmazták. A Magyar Hetet 1928. november 3-tól 10-ig rendezték, s Jászberény is bekapcsolódott az akcióba, és nagy sikerrel zajlott le. A kirakatversenyt a debreceni (területi) Kereskedelmi és Iparkamara bírálta el. A díjazottak a következők voltak: első díjat kapott a Braun Zsigmond cég vaskereskedése, második díjas Novotha Andor könyvesboltja. Díjakat nyertek még Piffkó József (ruházati bolt), Berger Vilmos (fűszer-csemege), Szabó Erzsébet, Juhász Ferenc. A kirakatrendezők közül Dobóczky Lászlót jutalmazták.[1]

Ennek folytatását kezdeményezte a helyi újság, a Jász Hírlap 1934 nyarán. A lap vetette fel, hogy ismét kellene rendezni egy nagy bemutatót. Ezt Jász Hétnek nevezték el. Alakult is egy előkészítő bizottság, mely összeállította a rendezvény tervét. „A Jász Hét alatt bemutatni kívánjuk a maga eredeti, ősi formájában a jászok ősi életét, szokásait, népviseletét, összegyűjtjük és csokorba szedjük művészetét, dalait. Felvonultatjuk a kiállítás és vásár keretében a Jászföld kincsestárát: a búzától az ősszel legkésőbb érő szőlőig, forró mustig és kiforrt borig”  - állt az újságban.  A tervekben szerepelt, hogy a jászsági jellegzetes állatokat, bikát, lógófülű házi nyulat, parlagi tyúkot is bemutatnak, s a jász iparosok, kézművesek remekeit. Terveztek gazdakongresszust, orvosi napot, művészeti kiállítást, országos feltaláló kiállítást, felvonulásokat, népünnepélyt jász lakodalommal, szüreti bállal, ősi harci játékot Lehel vezér harcosaival. Mindezt 1934 szeptember végén, október elején tervezték megrendezni, de a felhívás megfogalmazásán kívül több nem történt.[2]

Eltel három év, és az ország legnagyobb utazási irodája, a Corvin utazási és fürdőiroda készített egy részletes beadványt, melyet Jászberény polgármesterének megküldtek. Ebben az állt, hogy a jászok megtelepedésének 600 éves évfordulójára, 1938-ban lehetne egy nagyszabású jász hetet rendezni.[3] Az utazási iroda hasonló rendezvények szervezésében már bizonyított. Évek óta ők rendezik a Ceglédi Napokat, a nagykőrösi Arany-napokat, a Hajdú Hetet Debrecenben, Gyöngyösön a Mátra Hetet. A beadványban olvasható, hogy „egyrészt az a körülmény, hogy a Jászság 600 éves itt tartózkodása az általános figyelmet Jászberényre tereli, másrészt, hogy a gazdasági vonatkozású kérdések, mint pl: a borértékesítés, megkívánják, hogy a  város elzárkózottságából kilépjen.”

A polgármester a képviselő-testület elé tárta a javaslatot. A Corvin Utazási és Fürdőiroda a Jász Hét megrendezéséhez 1500 pengő támogatást is kért a várostól. A közgyűlés azonban a kérést elutasította. Így a 600 éves ünnepség terve is kútba esett.[4]

A folytatatás is sokat váratott magára, hiszen a II. világháború évei következtek. Az államosítás után az állami kereskedelem is élt a nagy vásárok lehetőségével. A főtéren ősszel rendeztek ilyen kirakodást az ötvenes évek derekától. A levéltárban bukkantam rá az 1956. október 20-21-re tervezett vásár irataira. Az különböző árusoknak 44 sátorhelyet jelöltek meg a főtéren. Ezeken a vásárokon azonban már csak a kereskedő cégek, a boltok kínálták a portékát. A kisiparosok, kézművesek megjelenése csak 1990 után vált rendszeressé.

Publikálta null