|
Hatvan éve, 1946. augusztus elsején vezették be hazánkban az új fizetőeszközt, a forintot. A pénzvilág október 31-én tartja a Világtakarékossági Napot. E kettős ünnep kapcsán az OTP Jászberényi Fiókjának munkatársai úgy gondolták, rajzpályázatot hirdetnek általános iskolás gyermekeknek a forintról és takarékoskodásról. A pályázat sikerét mutatja, hogy a bankfiók falait most gyermekrajzok sokasága díszíti.
A fiók igazgatójával, Fülöp Lászlónéval beszélgettünk a forintról, ami szinte áldás volt 1946-ban. Ma már kevesen tudják, de a világ legnagyobb inflációját is mi magyarok tudhatjuk magunkénak. A II. világháború utáni gazdasági helyzetben, a korábbi fizetőeszköz, a pengő – melyet 1927-ben, egy hasonlóan válságos helyzetben vezettek be – rohamléptekben értéktelenedett el. Egy 1945-ben kapott pengő 1946 nyarára 50 milliárd pengővel volt egyenértékű. A világ legnagyobb címletű bankóit is nálunk adták ki, ez egymilliárdbilló értékű volt. A napi áremelkedés 158 486 %-os volt. A kereskedelem és a pénzforgalom összeomlott, árut csak áruért lehetett cserélni.
Az akkori koalíciós kormány programot dolgozott ki értékálló pénz megteremtésére. Ehhez az is szükséges volt, hogy az USA visszaadta a háborúban elvitt aranykészletet, ami mintegy 40 millió dollár értékű volt. A Szovjetunió is segített, hozzájárult az Ausztriába hurcolt magyar javak visszaszállításához, és a jóvátételi kötelezettség idejének meghosszabbításával könnyített a gazdasági terheken. Így születet meg 1946. augusztus elsején a forint. Ehhez új ár- és bérrendszer is társult, ami a stabilizációt biztosította. Azonban a magyar gazdaság ettől fogva elszakadt a világpiaci mechanizmusoktól, a forint nem lett konvertibilis.
A forint nevét a Károly Róbert korában használatos aranyforintról kapta. A Pénzjegynyomda jeles grafikusművésze, Horváth Endre tervezte. Papírpénzként jelent meg a 10, 20, 50, 100 forintos. Fémpénz volt a 2, 5, 10, 20, 50 filléres, az 1, 2, 5 forintos. Később volt 10, 20, 50 forintos fémpénz is. Az ötszázforintos bankjegyet 1970-ben vezették be, s Nagy Zoltán tervezte. Ezerforintossal 1983 óta fizethetünk, s ezt Vagyóczky Károly tervezte, mint az 1991-ben megjelent ötezrest és 1997-ben a tízezrest is.
Fülöp Lászlóné a gyermekeknek szóló pályázatról elmondta, hogy várakozáson felül sikeres lett, 171 gyermek 154 alkotást küldött el nekik. Nagyon szép és ötletes rajzokat készítettek. Lerajzolták, hogy mit szeretnének vásárolni, mire kell kiadni a családnak a pénzét, kin szeretnének segíteni, s olyan is akadt, aki azt rajzolta le, hogy mire gyűjt. A világtakarékossági napon arról is fontos szót ejteni, mondta az igazgató asszony, hogy céljainkat úgy érhetjük el, ha takarékoskodunk, s ezt már gyermekkorban hasznos elkezdeni, előnyeit megismerni.
A rajzpályázaton sok gyermeknek jutott jutalomkönyv. Ők a következők:
Hamberger Sarolta LVG, a Nagyboldogasszony Két Tannyelvű Általános Iskolából Bíró Beáta, Kormos Leila, Kormos Norbert és Tóth Csenger, a Csányi Alapítvány diákjai közül Váradi Gabriella és Cserna Vivien, a DMK Gyermekek Háza Paletta műhelyének tagjai: Zolnai Anna, Áron és Sára, valamint Galcsik Gréta, a Belvárosi Általános Iskolások közül Deák Éva, Taczman Réka és Tóth Dzsenifer, az Apponyi Általánso Iskolából Szász Enikő, Szűcs Judit Alexandra és Vincze Gábor, a Jászdózsai ÁMK iskolájából Erki Alexandra, Herédi Evelin, Ludmerszki Beáta és Túri Melinda, valamitn Kovács Réka, aki jászágói diák.
Az OTP ajándékcsomagját vehették át: Rédei Lilla LVG, a Nagyboldogasszony Két Tannyelvű Általános Iskolából Muhari Laura, Sándor Petra, Szabó Olivér, Túri Dorina és Tasi Kitti, a Csányi Alapítvány diákja Szajkó Edina, a DMK Gyermekek Háza Paletta műhely tagja Baráth Gergő, a Belvárosiból Szabó Balázs, az Apponyiból Nigács Réka és Molnár Csenger, a jászdózsai iskolások közül Ádám Dóra, Bollók Ágnes, Juhász Evelin, Ludmerszki Nóra, Vízi Eszter és Bollók Petra Ágnes.
A Hold utcai óvoda Csiga csoportjának (18 gyerek) lurkói egy szép közös alkotással vettek részt a pályázaton, s ők is ajándékcsomagot kaptak ezért.
|
