A múlt erős kapocs, összeköt, meghatároz, megtart, és olykor segít is. A találkozókat ezért is tartják különböző közösségek. A hatvanas évek végén kezdődött el hazánkban a számítástechnika széles körű vállalati alkalmazása. A jászberényi Hűtőgépgyárban is teret nyert, sok fiatal, pályakezdő szakembert – programozó matematikust, rendszer- és folyamatszervezőt, közgazdászt és a számítógépekhez értő mérnököt, műszerészt - hívtak ide.
Vannak, akik még a lyukszalagos technikával kezdtek dolgozni, majd aztán a lyukkártyás korszak következett. Létrejött a számítástechnikai osztály, ahol az évtizedek alatt mintegy 80-100 szakember – többen rövidebb, hosszabb ideig - dolgozott. Közülük mintegy 60-an jöttek össze az elmúlt hét végén, hogy felidézzék a közös emlékeket.
Zimonyi József, Koczka Sándor, Tóta József, Hajdú Attiláné, Dányi Borbála – én még sorolhatnánk hosszan az „alapítókat” - csapata 1987-ben is tartott egy bulit, hogy a távolra kerültekkel ismét együtt lehessenek. Most, ha nem is 20 év után, ismét felkutatták egykori kollégáikat, s megszervezték a találkozót. Ez az Internet világában nem is volt olyan nehéz feladat. Sajnos már négyen sosem lehetnek köztük, mert örökre eltávoztak. A többiek azonban Ózdról, Egerből, Miskolcról, Pestről eljöttek. Örömmel ismerték fel egymást, gyakran hangzott el: Te semmit sem változtál.
A legtöbben, akik az évek során elmentek a gyárból, Jászberényből, máshol keresték az érvényesülést, nem hagyták el a pályát, sikeres programozók, cégvezetők lettek, karriert csináltak a szakma közelében, esetleg számítástechnikai magáncéget alapítottak. Csak egykét hűtlen akad, így van, aki ma gázkészülékeket szervizel, más hastáncot tanít, családi vállalkozást vezet, vagy éppen újságíróként tartja kezét a klaviatúrán. A törzsgárda élete is sokat változott azért, hiszen az Electrolux dolgozói lettek, majd egy újabb révén most egy másik multicéghez tartoznak.
A nosztalgiázás során az adatrögzítő lányok, a lyukasztó és kontrollgépek emléke is előkerült, akik a Kossuth utca végén, a mai Munkás ÁBC helyén állt épületben dolgoztak. A hetvenes években ide telefonálni szinte nem lehetett. Ha valamire kíváncsiak voltak a gyárban, gyorsabb volt, ha biciklivel kitekert valaki. Ma már ez a korszak történelem, de az is, amikor 1977-ben megérkezett az R-20-as, az első központi számítógép, melynek légkondicionált saját termet kellett kialakítani. Ma a PC-k, az online kapcsolatok, az Internet teljesen megváltoztatta ezt a területet is. A hőskorban érkezettek lassan elérik a nyugdíjas korhatárt. A gyerekek felnőttek, s többen már az unokákkal töltenek sok időt, nem a számítógéppel. De hát ez így van rendjén.
|