Érdekes és tanulságos fórum részei lehettek Jászberényben az érdeklődők. Dr. Kis Zoltán (SZDSZ) képviselő vendége – a régi barátság okán – Glatz Ferenc akadémikus volt. Téma a címben megfogalmazott vidékfejlesztés, melynek nagyon sok része van, így több óra is kevés volt az alapos beszélgetésre.
Kis Zoltán bevezetőjében elmondta, hogy nem kampány téma, amiről beszélnek, hiszen a vidéken élők sorsa nem lehet az sosem. A mezőgazdálkodáson túl a víz- és földhasznosítás, az informatika, az oktatás mind meghatározzák a vidéken élők lehetőségeit, életminőségét. Egy vidékpolitikai stratégia kialakítására kérte fel Megdessy Péter miniszterelnök Glatz Ferencet, melyet 2005 nyarára készített el az akadémikus által vezetett tudóscsoport.
Glatz Ferenc bevezetőjében elmondta, hogy véletlenül került hozzá ez a feladat, de nagyon nagy élvezettel vett benne részt, hiszen ő is egy vidéki ember, aki szereti az Alföldet, szeret a Tiszán horgászni, szeret és tud is barackfát metszeni. Aztán történészhez méltóan levezette a mai politikai struktúra kialakulásának szerencsétlen fordulatait. - Nem kedvező a kevert, azaz listás és egyéni választási rendszer, mert a pártok küzdelméhez vezet, akik a választót csak eszköznek tekintik. A pártok egymással vitáznak, a közélet pártéletté silányodott. Ez a politikusok számára sem kedvező, vannak akik rosszul is érzik magukat ebben a helyzetben, ahol párton belül is harcolni kell a pozíciókért. Engem az érdekel, mit mond a politikus, s nem az, hogy mely párthoz tartozik. A közhaszon a fontos a munkájában! Ebben a helyzetben, nagy, stratégiai kérdésekkel nem is tudnak foglalkozni, a rövid távú érdekek vezérlik őket. Márpedig nagy ügyeket is napirendre kell hozni, s a tudósoknak kell azokat megfogalmazni mondta az akadémikus.
A Magyar Tudományos Akadémia foglalkozott az agrárium, az energetika kérdéseivel, az Alföld-programmal, a Duna és a Tisza kérdéseivel. A XXI. században új helyzet van, s ehhez igazítani a fejlesztési stratégiát. A XIX. században elvették a folyóktól az alföldi területeket, hogy élelmiszert termeljenek. Most viszont vissza kell adni a folyónak a régi területeit, ártéri gazdálkodásra kell áttérni. Sem gátépítésre, sem tározók építésére nem volna szabad költeni. A Tisza-program keretében – mely 30 éves megvalósítást igényel – 150 ezer munkahely jöhet létre, tehát a vidék megtartóképessége is nőhet. Azonban a kárpótlással szétdarabolt földtulajdonlás a dolog megkezdését nehezíti. Egységes földtulajdonosi szerkezetet kellene kialakítani.
Glatz Ferenc kifejtette, hogy a Tiszának nem pártjai, hanem partjai vannak. Az új vidékpolitikában a környezet és tájgazdálkodás, az egészséges életmód, a az egészséges, bioélelmiszerek termelése válik hangsúlyossá. Az életminőség javítása során minden korszerű szolgáltatás biztosítása – iskola, utak, telekommunikáció, egészségügyi ellátás – nagyon fontos. A munkalehetőségek megteremtésében a vállalkozásösztönző állami segítséget azonban nem lehet kiiktatni.
A kidolgozott, és Gyurcsány Ferencnek átadott vidékprogramot a négy parlamenti párt megismerte és el is fogadta. Az országos ügyben együtt tudtak dolgozni a pártpolitikusok is. A programot a civil szféra, a kamarák, a szakszervezetek, az önkormányzati szövetségekkel is megismertették, megvitatták, javaslataikat bedolgozták. A megvalósításához először 13 törvény módosítása szükséges. Glatz Ferenc beszélt arról is, hogy a megvalósítás nagy akadálya lehet a mindenkori kormány és hivatali apparátus, amely a saját helyét félti. A kormányzati adminisztráción változtatni kellene, a hivatali dzsungel, az átfedések jelentik az akadályt. Egy Nemzeti Vidékpolitikai Tanácsot kellene létrehozni a végrajtás megkezdéséhez, azonban már ez aggályos, mert azon fognak vitázni, hogy mely pártoknak hány helye legyen benne.
Kis Zoltán a vidéken élők aktuális kérdéseivel egészítette ki a hallottakat, szólt az agrár-környezetvédelem fontosságáról, az élelmiszerbiztonság megteremtéséről, melyhez hatósági intézkedés szükséges. Az iskolák, óvodák megtartásáról, az egészségügy reformjának szükségességéről.
|