|
A pekingi olimpiáról, a legek olimpiájáról még sokan sokat sokáig és sokféleképpen beszélünk. Legutóbb városunk olimpikonja, Czukor Zoltán távgyalogló tartott vetítéssel egybekötött élménybeszámolót visszatekintve térben és előre gondolva időben.
 A most 46 éves, két felnőtt gyermek édesapja sportolóként - szó szerint - bejárta, begyalogolta a világot, kilométerekben, órákban, de akár nagyobb intervallumokban is, szintidőkben, helyezésekben és persze elhasznált energiákban, kisebesedett lábakban, rettenetes gyűrődésekben, mégis folytatásokban mérhető a teljesítménye, az állóképessége, az akarata, a kitartása, a mozgásszeretete. Évtizedekkel ezelőtt kezdte még Cserháti Zoli bácsi irányításával, de egyelőre a sportolói pálya befejezésről szó se essék.
Néhány közvetlen szó után Pekinget, a hihetetlen gyorsan fejlődő meseszép várost mutatta be egy 12 perces filmen, majd az ünnepélyes megnyitó pillanatai következtek. Ezen nem vett részt, hiszen sportágára csak később került sor. Magas páratartalom, iszonyú meleg, szokatlan pályaburkolat és ki tudja még, milyen körülmények együttese miatt nem a legjobb formában versenyzett. De élt benne saját elszánása mellett édesanyja útravalója: "Kisfiam, végig kell csinálni, végig kell menni, akármi történik. Aztán visszavárunk épen, egészségesen. A helyezés nem számít, nekünk te voltál és te leszel mindig a legjobb..." Így is történt. Zoli szabályosan végigcsinálta a távot, nem adta föl a (magával szemben legádázabb) küzdelmet, beért a stadionba, ahol állva tapsolták meg a rendezvény legidősebb sportolóját, aki a 46. (egy versenyző utólagos kizárása miatt 45.) helyen végzett. Most egy év pihenő (?) következik, felkészülés életének arra a szakaszára, amelyben részben az utánpótlás kiválasztása, részben a gyerekek egészséges életmódra nevelése, a sportolás megszerettetése lesz - reményei szerint - a feladata. Azután? Azután ötvenévesen igenis London, amelyet még több munkával, még nagyobb akarással kíván megpályázni. Élete 4. csodája méltó búcsú lenne. Nem a mozgástól, a gyaloglástól, hanem a versenyszerű távgyaloglástól Addig? Addig nincs megállás...
 Az élménybeszámolóba egy kis beszélgetés belefért étketésről, találkozásokról, szállásról és egyebekről. Végezetül pedig a záró ünnepély megható képeit láthatták a program résztvevői.
|
