|
 1972-ben tartották Komlón az első nemzetközi gyermek kórusfesztivált. Háttérből akkor még a névadó, Kodály Zoltán támogatta az ügyet, aki alkalmasnak találta a még ma is örökifjú Tóth Ferenc (azóta Liszt-díjas) karnagyot - a város vezetésében és lakosságában bízva - ennek a nemes feladatnak a megvalósítására. Azóta sok év eltelt, de a mozgalom él, nagy örömére és még nagyobb dicsőségére szűkebb hazánknak.
Az elmúlt hétvége a a XVIII. fesztivál jegyében telt Baranya második legnagyobb városában. Sajnálatunkra román testvérvárosunk, Belényes visszamondta a szereplést. A többiek azonban kitettek magukért, hűen a kórustalálkozó elveihez. Hozzájárultak egymás jobb megismeréséhez, a közös európaiság jegyében fogant barátsághoz. Mindegyik műsorba választottak Kodály-művet, reprezentálták a kortárs zenét, fő hangsúlyt pedig népdalfeldolgozások, a semmi mással nem pótolható hagyományok, a zenei anyanyelv kapta.
A program pénteken kezdődött, miközben a kórusok folyamatosan érkeztek. Kora délután a Közöségek Házában szakmai tanácskozásra gyűltek össze az érdeklődő énektanárok. Dr. Erdei Péternek, a zsűri elnökének, egyebek mellett a kecskeméti Kodály Intézet igazgatójának vezetésével az ének-zeneoktatás mai helyzetéről és problémáiról váltottak szót. Kiemelendő az a gondolat, hogy az erősen csődközeli helyzetben, minimálisra lefaragott óraszám mellett, az általános értékdevalválódás közepett is kell és lehet élményt adni a gyerekeknek, lehet kitartó munkával eredményt elérni. Lehet és kell addig, amíg vannak hozzáértő, lelkes emberek és vannak szépre, jóra fogékony gyerekek! Mindezt bizonyítandó daltanulással és közös énekléssel ért véget a rövid program.
 Egy rövid állófogadás után a vendéglátó Kodály iskola udvarán meghallgatták Kertész Attila Liszt-díjas karnagy, a Pécs-Baranyai Kodály Társaság alelnökének, a zsűri egyik tagjának köszöntőjét, utána megkoszorúzták a Mester mellszobrát. Onnan vonultak a kórusok - a  Bányász Fúvószenekar felvezetésével - a Városház térre. A sokszínű menetet sokan nézték végig. Megcsodálták a lengyelek hosszú kék szoknyáját, a horvátok divatos piros felsőjét, a szlovákok ötletes vállravetőjét. Csinosak voltak a szolnokiak az azonos stílusú, de különböző színű ruhákban, a helybeliek pedig nagylányos öltözékükben. A kaposváriak szombati érkezésük miatt nem vehettek részt az ünnepi megnyitón, amelyen a vendégváró város nevében
 Páva Zoltán polgármester, országgyűlési képviselő köszöntötte a vendégeket, a külföldi kórusokat a saját nyelvükön is. Bár Hiller István oktatási és kulturális miniszter vállalta a rendezvény fővédnökségét, nem jött el. Helyette Arató Gergely államtitkár nyitotta meg (a nagy melegre való tekintettel alig néhány keresetlen szóval) a jeles eseményt. Ezután következett az ittenieknek jól ismert, a vendégeknek meglepő eseménysor. A Kodály iskola kiskórusa minden vendégkórust saját népdalával köszöntött. Miközben pedig felhúzták az illető nemzet zászlaját, az énekkarok elénekelték saját himnuszukat. A megható pillanatok után a Sportközpont adott helyet az újabb műsornak. Népek táncai címmel a város általános iskolái, ill. a Kispöndöly és a Pöndöly Néptáncegyüttes ropta kifulladásig.
Az igazi attrakcióra szombaton a színházban került sor. Délelőtt a Nyitráról (Szlovákia), Valpovóból (Horvátország) érkezett kórusok és a szolnoki Kodály Zoltán Gyermekkórus mutatta be a zsüri előtt a programját. Délután Bukowiec (Lengyelország), a Kodály nevét viselő Kaposvár és a hazai kórus szerepelt.
Estefelé a hőség ellenére a Városház téren utcazene szórakoztatta a komlóiakat, míg a kórusokat a kistérségi településeken várták tapssal és magyaros vendéglátással.
Vasárnapra is akadt érdekesség bőven. Míg kívül kirakodóvásár és játszóházak várták az érdeklődőket, bent a színházteremben előadták Harnóczy Márta Bodé bodék és gubancos gubancok címűt darabját a vendéggyerekek közül elsősorban azoknak, akik értik a magyar nyelvet. Eközben a szomszédos Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Intézményben folyt a szakmai értékelés. Bár a fesztiválon helyezés nincs, mégis mindenkit érdekel(hete)tett a zsűri hozzáértő véleménye, esetleges útbaigazítása.
A gálahangversenyt a Sportközpontban rendezték meg, amelyen ún. rövid programmal szerepelt a fesztiválon résztvevő valamennyi kórus. Itt hirdették ki dr. Erdei Péter zárszava után, hogy a közönség díját, melyet most először adtak ki, a nyitrai kórus kapta meg.
Az összkar előadásában Kodály-Berzsenyi A Magyarokhoz c. kompozíciója hangzott el Tóth Ferenc, mindannyiunk Feri bácsija vezényeletével. Az előadásba - ahogy ez lenni szokott - a közönség, sok régi tanítvány, sok régi szülő is bekapcsolódott. Gyönyörű volt!
 Komló este táncházzal, majd tűzijátékkal búcsúzott el nagyon megszeretett vendégeitől. Találkozunk ugyanitt két év múlva!- hangzott innen is, onnan is...
|
