A sokáig eltussolt, helyben úgy-ahogy tisztába tett, de újabban egyre inkább az érdeklődés középpontjába kerülő gyermeki agresszió kapcsán a közelmúltban több okos ember megszólalt. Jogi lépések is kellenek, törvényszigorítás, büntetés! - így az egyik. Nem, nem a gyerek a hibás, hisz mennyiféle agressziót lát a televízióban, mennyit él át szűkebb környezetében, mennyire nem jut neki jó szó, szeretet, türelem, megértés - így a másik. Mediáció kellene, segítség, hogy fel tudja dolgozni a történteket és hogy megváltozhassék, különben máris előállítjuk a bűnözőt - hangzik a közbenjáró gondoskodás csaknem üres malasztja.
Állásfoglalás helyett (megtettem már korábban ezen a helyen is) ezúttal elmesélek egy megtörtént esetet kitalált helyszínnel és költött nevekkel. Izgalomvár patinás iskolájában nagy a sürgés-forgás. Szünetben csak úgy heccből Baltazár és Bendegúz, amúgy testvérek, lenyeletett egy rágógumit Kisszőkével. Hiába fogta a kicsi könyörgőre, hiába próbált menekülni, a dolog megtörtént. S hogy kegyetlen volt a játék, az hamarosan kiderült. Hiszen se le, se fel nem akart mozdulni az immár letapadt rágó. A szemtanúk a köhögő-fuldokló-vörösödő Kisszőke láttán annyira megijedtek, hogy a tanáriba szaladtak. Tenni kell valamit, nem nézhetjük tétlenül a kínlódó gyereket! - döntöttek hamar a felnőttek. Mentő helyett egyikük a saját kocsijával száguldott a kórházba elsősegélyért. Tanítás végeztével aztán meghallgatták Bendit és Baltit, testületileg úgy döntöttek, hogy mindketten büntetést érdemelnek. A két ellenőrzőbe be is került az intés "iskolatársuk testi épségét veszélyeztette" indoklással. Másnap a két ifiú azzal jött iskolába, hogy az édesapjuk "nem ért egyet az indoklással. Ha nem javítják ki, az ombudsmanhoz fordul." ????? Erre azért nem került sor, mert dél körül berontott az illető úr mind a kétszáz kilójával, mit se törődve az iskola rendjével, a tanárok aktuális feladataival stb., az igazgató jelenlétében azonnal beszélni akart a tanítónőkkel, hogy nem éppen nyomdafestékkel barátságban lévő szavakkal adja elő kifogásait. Összesen öt nő volt az igazgatóval együtt, köztük több évtizede a pályán működő, köztiszteletnek örvendő osztálytanítók, egyikük az iskolaszék tagja, másikuk munkaközösség-vezető, megint másikuk önkormányzati képviselő. Ezúttal minden kevés volt. Magából kikelt, most éppen a rendőrséggel fenyegetőző apuka pedig elérte, hogy módosították az ellenőrzőkbe került mondatot. Elért ezenkívül tanítónők által átsírt éjszakát, elfogyasztott nyugtatót Izgalomvár-szerte mélységes felháborodást. És elérte azt, hogy gyerekeiből idővel az váljék, amihez édesapjuk szolgáltatott mintát számukra. Baj, nagyon nagy baj!
|