Az utóbbi időben ismétlődik a vasúti szrájkkal való fenyegetés. Van, aki hivatalból köteles vele foglalkozni, indulatait legyőzve észérveket felsorakoztatni, esetleges jogi lépéseket fontolgatni. Szurkolok neki! De mi van, mi lesz a Gaskó féléknek kiszolgáltatottakkal?
Köztudott, hogy a bizonytalanság az egyik legpusztítóbb érzés. Ha nem tudom, mi lesz holnap, ha nem rajtam múlik, amit megtehetek vagy amit kényszerhelyzetben kényszerülök elmulasztani, az borzasztóan frusztrál! Sok millió vétlen emberről van szó. Akinek nincs autója a garázsban, pénze taxira, hogy eljuthasson halaszthatatlan orvosi vizsgálatra, veszély nélkül elmulaszthatatlan kezelésre. Aki interneten mindössze egyetlen vizsgaidőpontot kapott, amelyről csak félévismétléssel maradhat távol. Aki bérlettel naponta bumlizik munkahelyre, iskolába, amelyek egyikén se nézik jó szemmel mulasztásait. Aki - mint köztudott a szomorú példa -, nem tudott eljutni édesanyja temetésére. A dolog helyettesíthető esküvővel, szerződés aláírásáról és sok egyébről való lemaradással. És aki elvállalt aznapra egy feladatot, ahol várják mint előadót, mint fellépőt, mint babacsőszt, mint... Akit eddig mindig megbízhatónak, szavatartónak ismertek. Aki most magyarázkodásra kényszerül, magaigazolására - vétlenül. Vajon az ő megsértett jogaikért ki áll jót? Eljött hát az az idő, amikor sokunk nevében megálljt kiáltunk. Amikor azt mondjuk, elég, ne tovább! Bizony Gaskó Istvánnak és elvakított követőinek meg a háttérben nevető harmadikként bujtogatóknak mindenekelőtt azt kell tudomásul venniük, hogy csak akkor szabad érdekekért kiállni és harcolni, ha annak megkérdőjelezhetetlenül jogos az alapja. Ha nem okoz aránytalan és ismétlődő kárt a köznek, mindenekelőtt a kiszolgáltatott sok millió másik embernek. Különben a vélt vagy valós, de mindenképpen csak csoportérdeket szolgáló sztrájkolgatásuk nem más, mint zsaroló fenyegetőzés, már-már anarchia. Rendet akarunk! Rendet követelünk - állampolgári jogaink megsértése helyett! Utazni akarunk, dolgainkat korlátozás nélkül ellátni, elintézni, élni nyugodtan, senkitől és semmitől sem fenyegetve! Szabad országban - szabadon!
|