A neve ellenére Újtelep Komló egyik legrégibb része. A századelőn az akkori bányászok számára épültek itt lakások. Később magántulajdonba kerültek, sokat közülük az évek során többször felújítottak, átépítettek, modernizáltak. Ez történt Vessják Attila Ősz utcai házával is. Sok munkát és pénzt fordított a kis család arra, hogy a ház kényelmes otthonuk legyen ahol mindennek helye van, ahol mindenki jól érzi magát. Így is volt, amíg egy hajnalban füst nem gomolygott. Hamarosan égett a tető. Égett az élet.
Az óra csörgött, Attila munkába indulás előtt kávét melegített a mikróban. Miközben szürcsölte a feketét, mintha füstszagot érzett volna. Az újságos akkortájt érkezett, ő látta meg a padlás lángcsóváját. Az első, leírhatatlanul szörnyű érzés a béna rettegésé, a második a tenni akarásé. Mindenáron, minden módon menteni a menthetőt! Közben a város másik végéről valaki riasztotta a tűzoltókat. Beindult a gépezet. Bár a vesztesek számára örökkévalóságnak tűnt az idő, amely a tető összedőlése és a tűzoltás megkezdése között történt, valójában perceken belül felvonultak a lánglovagok. Gyorsan, szakszerűen tették a dolgukat ügyelve arra, hogy beavatkozásukkal ne okozzanak a kelleténél nagyobb kárt. Permettel oltottak, hogy ne áztassák át a falakat, a padláson tárolt, teljesen átizzott faanyagot, sérült gerendákat anélkül távolították el, hogy az ablakok ne törjenek ki. Szakmáját értő, összeszokott csapat dolgozott. Csapat, amely kivétel nélkül együttérző emberekből állt. Tudták, mit kell tenni a bajban. Egyikük ösztönösen letörölte a lábát, mielőtt belépett volna a lakásba. Nem csupán munkaterületnek tekintette, hanem embertársa megmentendő otthonának! Az első menetet megnyerték a tűzoltók. Lokalizálni tudták, majd teljesen megfékezték a borzasztó erejű és kiszámíthatatlan szándékú elemi erőt. Még arra is volt gondjuk, hogy eső, havaseső lévén, ideiglenesen fóliával takarják le a házat. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a tűz lefelé nem terjedt, a ház nem omlott össze. A későbbi szakértői jelentés szerint "a tűz oka előre nem látható elektromos hiba." Valószínűleg a zárt villanyóra előtti vezeték valamitől felmelegedett, az olvaszthatta meg a vezetéket. A baleset előtt alig három héttel a mindent végignéző áramkommandó nem talált semmi problémát. Ahogy semmiféle felelősséget sem lehetett megállapítani. Az elektromos vezetékek beszerelésével és üzemeltetésével kapcsolatban semmiféle szabálytalanság gyanúja nem merült fel. Vis major a javából!
Eddig akár szokásosnak is tekinthető az ügy. De nem az! A környék lakói titokban azonnal szervezkedni kezdtek a helyreállítás érdekében, mindenki ki akarta venni a részét a tennivalókból. Ám nem lett rá szükség. Alig néhány óra múlva megjelent a károsultaknál Gelb Miklós területi önkormányzati képviselő, hogy Páva Zoltán polgármester és dr. Vaskó Ernő jegyző nevében felmérje, milyen segítségre van szükség. Nem, szó sincs kampányról, szó sincs pártállásról! Ehelyett emberségről, tiszteletet érdemlő együttérzésről, fenntartások nélküli áldozatvállalásról, azonnali operatív beavatkozásról. Kárfelmentésről, gyorssegély kiutalásáról, a biztosítási összeg megelőlegezéséről, a Városgondnokság húsz munkatársának kirendeléséről, Galácz József vezető sok-sok telefonjáról (hetek helyett órákon belüli cserépszállításról többek között. Képíró József nagyszerű irányításával - munkaidőre, időjárásra, fizikai fáradtságra, miegyébre való tekintet nélkül - ki hinné? - nyolc nap elteltével a helyén volt az új tető - bizonyítva, hogy acsarkodás helyett igazi összefogásra is kész és képes a magyar, ha a másik ember bajba kerül. Ez is MAGYARORSZÁG, immár az igazi! Nem a jobbik, hanem a legjobb!
Így aztán, noha sok a tennivaló a házon belül és kívül, de lakható. Zsuzsa asszony még nem tudta feldolgozni a traumát, könnyen elsírja magát, éjszakánként hallja a hangokat, látja a lángokat, de már mosolyog. Az égő házból csak a kiskutyát tudta kimenteni, a táskáját és a biztosítási kötvényt. Szerencsére senki nem sérült meg! Viszont személyesen megtapasztalták, mennyi jó ember veszi őket körül. Az OTP Garancia Biztosító felmérte és megtéríti az igazolható károkat. Semmelyik hivatal nem várakoztatta hiába a bajba jutottakat, nem találkoztak egyetlen lélektelen bürokratával sem. Ellenkezőleg! A reméltnél százszor nagyobb segítséget, jóakaratot könyvelhettek el, miáltal emberi egyenlegük pozitív többletet mutat. Nem kellett kiköltözniük sem, pedig felajánlott számukra az önkormányzat egy szükséglakást, sőt Kispál László átmenetileg rendelkezésükre bocsájtott volna szállodai férőhelyet is. A környék lakói, szomszédok, ismerősök igyekeztek megkönnyíteni a dolgukat. Néhány napig a szomszédban fürödtek. Töben segítettek takarítani, bevásároltak, főztek nekik. Egyik többször is műtött szomszéd annyit emelt, annyit pakolt, amennyit bírt, de ki akarta venni a részét a romeltakarításból. És van baráti felajánlás a további feladatok elvégzésére is. Ez az igazi hozadéka a bajnak!
Amikor pedig megkérdezem Zsuzsát és Attilát, mit mondanának az "utolsó szó jogán", szinte egyszerre válaszolnak. Csak köszönetet! A kötelességen felül nyújtott támogatásért az önkormányzatnak és személy szerint a közbenjáró vezetőknek és alkalmazottaknak, a hivatás- és emberszeretet parancsára túlteljesített kötelességért a tűzoltóknak és a Városgondnokság munkatársainak, szakembereinek, minden jó szóért, minden fadarab megemeléséért, mindenféle segítségért Újtelep az Ősz utca, a város, a kisebb és nagyobb közösség valamennyi jóindulatú tagjának. A magam részéről mindehhez csatlakozom, a kis családnak pedig sok erőt és jó egészséget kívánok ahhoz, hogy újjáépülő lakásuknak még sokáig tudjanak örülni!
|