|
A Baranya Megyei Önkormányzat (BMÖ) Nagy László Gimnáziuma Komlón működik. 12/A osztályos tanulói intézményi kommunikátori képzésben vesznek részt. Feladatuk többek között az írott és elektronikus sajtó munkájával való megismerkedés, ill. elemi gyakorlat megszerzése. Így kerültem velük kapcsolatba. Tudósításaikat képpel vagy anélkül időről időre közreadom.
Az alábbi írás a diákmunka visszásságairól, a fiatalok kiszolgáltatott helyzetéről szól. Íme:
Manapság sokan kényszerülnek munkavállalásra, hogy finanszírozni tudják felsőfokú tanulmányaikat, saját igényeik kielégítését, esetleg keresetük egy részével szüleiknek próbálnak segíteni. A diákmunka feltétele, hogy a tanuló tagja legyen egy általa kiválasztott iskolaszövetkezetnek. Ezek feladata, hogy kapcsolatot teremtsenek a munkavállaló és a munkát adó cég között, hiszen sok tanuló.nincs tisztában az őt megillető jogokkal. Egyszóval közvetítő szerepük van. Ebből kiindulva lényeges, hogy a két fél között fennálljon a bizalom.
Saját tapasztalat alapján leírhatom: kapva kaptam az alkalmon, hogy mint diák egy kis költőpénzre tegyek szert. Felvettem hát a kapcsolatot az Újmelóra nevű iskolaszövetkezettel. A szórólapjuk bevezetője: „BEMUTATKOZIK az Újmelóra iskolaszövetkezet.” Céljuk, hogy segítségükkel a diákok hasznos időtöltés mellett képességeik kipróbálásával készülhessenek fel az életre. MEGGYŐZŐDÉSÜK, hogy nem törekednek anyagi gyarapodásra, meg akarnak maradni diákközpontú szövetkezetnek, amely a vállalt feladatot profi módon teljesíti.
2006. december 1-jétől kezdtem dolgozni egy álltaluk kijelölt áruházban. Akkor még úgy volt, folyamatosan lesz munka, ám az ünnepek elteltével elfelejtettek, olyannyira, hogy 2007. január 20-a körül még a béremet sem utalták, pedig azóta két 12-e is elmúlt. A szerződésben az áll, a fizetést, ami nem eget rengető összeg, minden hó 12-ig kellene megkapni.
Közvetlen környezetemben is vannak diákok, akik ugyanebben a helyzetben találták magukat. Többszöri telefonhívásra volt, aki megkapta, de olyan is előfordult, hogy a pénzátutalás csak szülői fenyegetőzés árán valósult meg. Nagyjából így készítik fel a fiatalokat a nagybetűs életre. Így mutatkoztak be. Nagy csalódottságot érzek. Levontam azt a következtetést, hogy bár "nem céljuk a tőkegyarapítás", elég jól bánnak a kiszolgáltatott diákok pénzével.
Nagyfokú arcátlanságnak tartom, hogy telefonhívásra is csak ígéreteket kaptam, fizetést nem. Ezek után megkérdőjelezem, hogy a diákok lelkesedése még tart. Úgy gondolom, a diákok nagy részének első munkavállalása negatív tapasztalat volt. Hiába van meg egyik félről a bizalom, ha a másik félből hiányzik a korrektség, sajnos akkor nem jöhet létre partneri kapcsolat. Ezek mellett nem árt tisztában lenni azzal, hogy milyen papírokat íratnak alá velünk. D. A.
|
