|
 A Pénzügykutató Rt. vezérigazgatója november 24-én néhány órát komlói érdeklődőkkel töltött a Közéleti Klubban mint a Honismereti és Városszépítő Egyesület vendége. Aki nem jött el, nem tudhatja, milyen jó fehérek közt egy európait látni - József Attila után szabadon.
Az előadó, akit Szarka Elemér, az egyesület vezetője üdvözölt (Páva Zoltán polgármester "igazoltan" volt távol), két témát kapcsolt össze: a gazdaságról beszélt előbb, majd annak a politikára gyakorolt hatását elemezte.
Logikus okfejtéséből megtudtuk, hogy a rendszerváltás görcsei után 1996-2002 között a magyar gazdaság növekedési pályára állt, csökkent az infláció, az adósságállomány és a munkanélküliek arányszáma. (Jóllehet az akkor élők nem érezték az "aranykort" a bőrükön.) Az Orbán-kormány idején sokat rontott a helyzeten a kétéves költségvetés mögé bújtatott "trükközés" és a Széchenyi-terv égisze alatt történt pénzkiáramoltatás, ami választói szavazatok megszerzésének céljával azoknak adott pénzt, paripát, fegyvert, akik jókor voltak jó helyen. Mindennek az áthúzódő hatásaival nem reálisan számolva a Medgyesi-kormány folytatta az osztogatást-fosztogatást. Az etatista, kimondva-kimondatlanul az állam mindenhatóságának látszatát hitetve továbbra is óriási terheket rakott a legálisan dolgozók vállára bizonyos csoportok egyszeri 50%-os fizetésemelésével és a 13. havi nyugdíj bevezetésével. A közelgő választások sikerét célul tűzve nem oldott a nehézségeken a Gyurcsány-kormány sem. Sőt még legszűkebb körével sem beszélt őszintén a problémákról. - Így jutottunk el oda, ahol és ahogy vagyunk.
Minden hibás gazdaságpolitikai döntés óhatalanul vezetett politikai robbanáshoz, utcai zavargásokhoz, egy csaknem végletesen kettészakadt, gyűlölködő országhoz, ami senkinek sem jó. A Mit tehet tenni? kérdésre a válasz - minden más lehetőséget mint reális alternatívát kizárva - a kiegyezés, az együttműködés, a hitelesség és a teljesítmény mindannyiunk érdekében. Cirkusz volt bőven, több a kelleténél! Most már dolgozni kell, akinek az a dolga, annak kormányozni. Nem túlköltekezni, túlfogyasztani, hanem ésszerűen, megfontoltan, a holnapra is gondolva. Mind népgazdasági mértekben, mint családilag.
Mint hasonló alkalmakkor szokás, elhangzott néhány kérdés a bányabezárásokkal, a cigányok felzárkóztatásával stb. kapcsolatban, de az idő véges. Maradt az elköszönés a viszontlátás reményében.
|
