|
 Miközben a politika lassan mindent eltakar, Komlón összegyűlt egy csoport, mert ünnepelni akart. Október 6-án az aradi tizenhárom előtt fejet hajtani, néhány szép gondolatot elmondani, verset, éneket meghallgatni. Egy pillanatra megállni, emlékezni és a vértanúk példájából erőt meríteni.
Az idén 15 éves Erdélyi Kör szervezte az eseményt, ünnepi beszédet elnökük, dr. Tamás Attila mondott. Részben visszatekintett az elmúlt másfél évtizedre, részben emlékezett és emlékeztetett a nemzet történelmének gyászosságában is felemelő eseményére, az aradiakra, akik tudtak élni és harcolni a szabadságért. És tudtak méltón odalépni a bitófa alá vagy a sortűz elé, kinek mi adatott. Hozzá kapcsolódtak az előadók egy drámarészlettel, illetve két verssel. Közreműködött még a Kodály Zoltán Ének-Zenei Általános Iskola kórusa dr. Makráné Kónya Melinda vezényletével.
 Ezen a napsütötte délutánon más is történt. Komló - nagyrészt az Erdélyi Körnek köszönhetően - gazdagabb lett egy köztéri szoborral. Szabó lászló Otthonunk és kenyerünk című faszobra azt jelképezi, hogy ez a város mintegy huszonynyolcezer embernek ad otthont és kenyeret, akik között az Erdélyből elszármazottak is hazát, megélhetést kerestek és találtak a rendszerváltozás után. Azt bizonyítja tehát, amit a meghívó így összegez: "A dolgok értéke nem abban rejlik, amit érnek, hanem abban, amit jelentenek." A lágyan ívelő vonalaival a környezetbe tökéletesen beleolvadó szobor méltó testvére az ugyancsak erdélyiek állította székely kapunak, kisharangnak és kopjafának.
Szabó László alkotását Mátyás Imre katolikus plébános és Kiss László református lelkész áldotta meg.
A program a művész más munkáit bemutató kiállítás megtekintésével, egy kis fogadással és kellemes beszélgetésekkel ért véget.
|
