|
 A korán felismert, de csak későn elismert Kossuth-díjas költő, író, műfordító, a XX. század különböző hatású viharainak át- és túlélője, mai litteratúránk korelnöke szeptember 2-án kilencvenhat éves korában budapesti otthonából az örök mezőkre távozott. Gyászolja határainkon belül és azon kívül élő sok-sok tisztelője.
Ki ne ismerné (legalább a televízióból) jellegzetes hangját, bozontos frizuráját, különféle hányattatásainak és idős korára kiharcolt boldogságának egyes mozzanatait? Ki ne hallotta volna soha ki nem fogyó történeteit? És bizonyára sokan vannak olyanok is, akik szívesen lapozták köteteit, olvasták verseit? Erről a rendhagyó sorsú poétáról, aki a huszadik század gyermekeként bebarangolta és belakta csaknem az egész világot, ezúttal rendhagyó lesz a megemlékezés is - a mesebeli hármas szám jegyében.
Mi jellemzi Faludit?
3 b, mint barát, ballada, Börtönversek;
3 é, mint életszeretet, érdeklődés, Erotikus verssek;
3 f, mint férfi, forrradalmár, a fajelmélet menekülésre
kényszerültje;
3 h, mint hazafi, humanista, halhatatlan;
3 í, mint író, igazságszerető, ironikus;
3 j, mint játékos, jövőt érlelő, Jegyzetek a kor margójára;
3 k, mint költő, különc, 200 szonett;
3 m, mint magyar, műfordító, mennyei stiliszta;
3 ö, mint öntudat, örömköltészet, Őszi harmat;
3 p, mint politika, Pokolbéli víg napjaim, Pokol tornácán;
3 r, mint remekművek, rekord, recski fogoly;
3 sz, mint szerelem, szerkesztő,
szereplés;
3 t, mint tanít, tüntet, teljességigény;
3 v, mint variációk, vitalitás, Villon-átköltések.
Mindezt mivel bizonyíthatnám leginkább, ha nem egy nagyon aktuális Villon-Faludy részlettel:
Az évek szállnak, mint a percek,
Véred kiontott harmatával
Irgalmazz nékünk, Jézus Herceg!
A barát Fejtő Ferenc így jelölte ki a helyét a nemzeti palettán: "Faludy különös jelenség volt a magyar irodalomban, leginkább Szomory Dezsőhöz hasonlíthatnám a régiek közül, akinek ugyancsak különösen nagy sikere volt a női olvasók körében."
(Sz. D. egyébként a nagybátyám volt.)
|
