Aki július 15-ig valamelyik nemzetiséghez tartozóként regisztráltatja magát, az a törvény szerint választóként és választhatóként részt vehet az őszi kisebbségi önkormányzati voksolásokon. Természetesen személyes adatai nem kerülhetnek nyilvánosságra. Bizonyos híradások szerint eddig jóval kevesebb a jelentkező, mint a legutóbbi alkalommal. Ennek legalább két oka lehet, amit a laikus is könnyen felismerhet. Van azonban a dologgal kapcsolatban néhány elmondásra érdemes sztorim.
I. Hónapokkal ezelőtt négy magánszemély aláírásgyűjtést kezdeményezett annak érdekében, hogy az Országgyűlés tűzze napirendre a zsidóság kisebbséggé nyilvánítását. A MAZSIHISZ és más szervezetek tiltakoztak ez ellen. Nem véletlenül nem jött össze a szükséges ezer(!) aláírás. Ennek ugyanis esetükben nincs hagyománya, nincs indoka, és nincs rá igény sem. Történelmük okán zsidó származású, zsidó vallású magyar honfitársainkról van szó ugyanis!
II. A Vajdaságból a közelmúltban áttelepült ismerősömnek megemlítettem a regisztrálás lehetőségét arra hivatkozva, hogy Komlón évek óta működik Horvát Kisebbségi Önkormányzat. "Voltam én közel hatvan évig kisebbségi, most végre hátrányos megkülönböztetés, lenézés nélkül magyar akarok lenni. Csak magyar!" - hárította el a számára nem kívánatos lehetőséget.
III. Száraz Miklós György idézi Írd fel házad kapujára... című könyvében Jerzy Stempowski 19. századi legyel esszéíró ma is megfontolandó gondolatait a témában: "Nem mindig volt elkerülhetetlenül faji jellege a nemzetiségnek, nagymértékben szabad választáson alapult." A szerző hitt a kultúrák egyenjogúságában, a sokféle színből, etnikumból álló, nem homogén állam szépségében. Abban a lehetőségben, hogy az egymás mellett élő kultúrák ötvöződjenek a befogadásban, ezáltal jobban megismerhessék önmagukat és környezetüket, másképen fogalmazva a környezet tükrében reálisan láthassák önmagukat. A szó szerinti szöveg így folytatódik: "Mindenki németnek vagy éppenséggel négernek születik - szokták mondani -, és majd csak később válik emberré..." Ehhez a fokozathoz kölcsönös elfogadáson, tiszteleten, szereteten, együttműködésen át visz az út. Hogy a soknemzetiségű országokban ne lengyelek, németek, ne cigányok és másfajta náció tagjai éljenek, hanem "csak" emberek!
|