Ma eufémizmussal fekete munkának hívják a be nem jelentett foglalkoztatást, a svarcot. Az ügyletről nincs papír, fölösleges adminisztráció, nincs járulékfizetés, nincs adózás, csak összekacsintás "mindenki jól jár alapon", azaz zsebből zsebbe vándorol a forint, fittyet hányva mindenféle kiigazításra, Gy.-csomagra, remélt és vágyott szép új világra, felzárkózó, tisztességes, mutyizástól fel(meg)szabadult Magyarországra mint elérhető közelségben kirajzolódó (fantom)képre, a balliberális kormány víziójára.
A hőségtől kissé megzavarva, de meg nem süketülve visz az utam a komlói munkaügyi kirendeltség épülete előtt, ahol sokan várnak sorukra. Regisztráltatják magukat, beszámolnak sikertelen(!) álláskeresésükről, segélyt vesznek föl, vállalják a felajánlott képzést stb. Kevés köztük a szakadt, a kimondottan csórónak látszó. A fiatal lányokon divatos nadrág feszül, a póló látni engedi a köldököt, a műkörmös kézben üdítős palack. A férfiak szinte mind dohányoznak, sokan kocsival jönnek. S miután itt elintézték hivatalos ügyeiket, sietnek a dolgukra. (L. mint fent!)...
Ma az egyik fiatalember semmitől sem félve, még kevésbé zavartatva, mindenen túltett. A bejárati ajtó előtt az ügyintéző nyitott ablaka és társai meg a járókelők füle hallatára mobilozott: "Arra kérlek, hogy mire itt végzek, legyen a helyszínen minden anyag, ami kell, hogy mindjárt munkához lehessen látni. A múltkor két órát kellett várni a homokra...
Amíg az ellenőrzés közel sem olyan szigorú és közel sem olyan hatékony, mint a megszavaztatott törvény és annak elképzelt közvetett és közvetlen hatása, addig minden csak szó, szó, szó. Addig a gazdaság jelentős része svarc marad, alig szürkül, még kevésbé fehéredik... Sakk, matt. Végigjárja a kormány a megkezdett utat, vagy velünk, a tisztességes, már-már kisebbséggel fizetteti meg az újra-újratermelődő deficitet?
|