|
Van, akinek "ajándék a szó". A neve: Hessling Hegyi Erika. Győrben a Bíbor Press gondozásában jelent meg a kívül-belül szép (negyedik) könyve a fenti címmel. Öröm kézbe venni. Csupa öröm, csupa meglepetés olvasni!
Az "Ajánlás" azoknak szól, akiktől "a legnagyobb ajándékot, az életet" kapta a negyvenedik születésnapját ezzel a 40 verssel ünneplő szerző. A negyven év négy évtized is egyben, ezért a négy fejezet - olvasható a kedves hangú "Köszönet"-ben. Ahogy bűbájosak az "Utószavak" Hámor Vilmos stiliszta tollából: " Ha ön az az ember, aki a harmadik évezred ötödik évének vége felé szomorúságában menekülne a világ zajától, e könyv versei segítségére lehetnek. Mint ahogy abban is, ha jókedvében szívére ölelné ezt az ilyen-olyan világot. Ha pedig e pillanatban magányosnak érzi magát, ugyancsak e könyv lehet együttérző társa. Olyan barát, aki ajándékul kínált verseivel megérinti olvasója szívét. Innentől pedig már csak néhány pillanat, s megszületik a Csoda..." Ennyi biztatás, ennyi eligazítás után alig marad valami a recenzensnek. Annyi csupán, hogy ezek a versek játékosak, kedvesek, komolyak egyszerre. Nyelvileg gazdagok, formailag változatosak. Még az is előfordul lapozgatás közben, hogy az ember nem csupán mosolyog, hanem felkacag - magára ismervén.
Az alábbi vers azt mutatja, milyen érdekes játék a költészet:
Erre várunk
Még nyílnak a völgyben Égni a tűzben, s nem
a kerti virágok... lassan hervadni el
De ne nézz, ne nézz Őrizd egy életre,
vágyaid távolába Mit eztán ad meg a pillanat
Nem elég álmodozni. S bár állni látszék az idő
Egy nagy-nagy álom kell a szekér halad.
Erre várunk mi egyszerűen
érző, gondolkodó emberek,
kik szívre tett kezekkel hűen
bízunk abban, mi közeleg.
S hogyan lehetne kevesebb szóval elmondani az elmondhatatlant, a magát a másikban feloldó szépségesen szép szerelmet?
ÉVA
Már minden
Földiruhám
levetettem.
Ruhátlanul.
Szemközt.
Szótlan.
Félek.
Félsz.
Féltelek.
|
