|
Vannak szavak, amelyeket ismerünk, használunk mint aktív szókincsünk legtöbb elemét, pontos jelentését, származását mégsem tudjuk. Ezt a hiányt pótoljuk most néhány húsvéthoz kapcsolódó kifejezést illetően.
HÚSVÉT Délszláv eredetű tükörszó (fordítás), amely a keresztény országokban Krisztus feltámadásának ünnepe. Őseink hite szerint a hamvazószerda előtti ún. húshagyó keddtől tartott böjt után vették magukhoz az előzőleg a templomban megszentelt sonkát, örülvén annak, hogy a megfeszített feltámadott.
 KERESZT A szláv "feszület" függőleges és vízszintes gerendákból ácsolt ókori kivégzőeszköz. Ilyen alakú a kerszténység későbbi és mai jelképe is. A szó Krisztus-féle alakváltozata már a legkorábbi időktől az Urat magát jelentette, ahogy a keresztény főnév a Krisztus vallását követő megkeresztelt embert. (A reformáció után emellett él a protestánsok megjelölésére a keresztyén forma is.)
HOZSANNA Eredetileg a zsidó sátoros ünnep ismétlődő felkiáltása volt, melyet a virágvasárnapi ünneplők is átvettek. Jelentése: "ments meg!", más források szerint: "éljen!".
ALLELUJA A héber "dicsérjétek Jahvét!" jelentésű ujjongás a latin nyelvben Isten dicsőítését vagy ilyen tárgyú egyházi (eredetileg) gregorián éneket jelöl meg.
PASSIÓ Elsőként keresztutat jelent, az Újszövetségben Jézus kínszenvedésének és feltámadásának történetét. Ennek dramatizált feldolgozása a passiójáték.
| 
