Helyezze el és kínálja szolgáltatását Magyarország üzleti adatbázisában!
Lépjen be itt, ha Ön már regisztrált szerkesztő!
Elfelejtette jelszavát?
 
Mutassa meg honlapját a térképen!
Államigazgatás

Bemutatjuk

Bér, jövedelem

Borturisztika, borturizmus

Cégvilág

Civil hírek

Család

Egészségügy / szociális intézmények

Elemzések, tanulmányok

Életmód

Energiagazdálkodás

Építési ügyek

Érdekességek

Események

EU pályázatok

Fiatalok

Foglalkoztatás

Fogyasztóvédelem

Gasztronómia

Gyermek és ifjúsági ügyek

Gyermeknevelés

Helyi önkormányzat

Helytörténet

Humán

Információ

Innen-onnan

Innováció

Interjú

Irodalom

Jegyzet

Jótékonyság

Karácsonyi ünnepségek

Katasztrófavédelem

Képviselők

Kiállítások, konferenciák

Kitüntetés

Koncert

Konferencia

Kórház, klinika vagy egészségügyi centrum

Könyvismertető

Környezetvédelem

Közbiztonság

Közérdekű információk

Közlekedés

Közlekedési információk

Köztársasági elnök

Közvélemény

Kulturális programok

Lelkisegély

MSZP

Műszaki Tudományok

Nemzetiségi ügyek

Népművészet

Nyugdíjasoknak

Oktatás

Parlament

Párthírek

Pedagógia

Politika, közélet

Rendezvény

Rendőrségi hírek

Sport / fittness / szabadidő

Sportrendezvény

Szabadidő

Szociális ügyek

Szociálpolitika

Társadalom

Távközlés

Technika

T-Kisebbségek

Történelem

Tudományos hírek

Turizmus

TV, rádió

Utazás

Ünnepségek

Vallás

Vélemények

Vízszolgáltatás


Téli jeles napok

                                                         

A hónap harmadik napján köszönthettük a ma egyik legdivatosabb Balázs nevet viselőket. Szent Balázs régen a betegek, a fájdalomtól szenvedők védőszentje volt. Hozzá fohászkodott Balázsolás című versében a ráktól már beszélni sem tudó Babits Mihály. Tőle szerette volna a megnyugtatást hallani, miszerint "nem is olyan nagy dolog a halál."

Márciusban pedig a diákok indultak útra. Jelmezeikbe bújva minden házba bekopogtak Énekelttek, verseltek a háziaknak, cserébe pedig kisebb-nagyobb adományokat, szalonnát, kolbászt, aprópénzt gyűjtöttek, megszerezvén így további tanulmányaik költségeit. Ezt a népszokást többek között Kodály Zoltán dolgozta föl a Gergely-járás című kórusművében.

A legnagyobb, legtöbb vigasságot adó, tánccal, zenével egybekötött mókázás a "fársáng" ideje, amikor minden "dámának" párt kellett (volna) találnia - ahogy Csokonai Dorottyájában olvasható. Hazánkban a leghíresebb farsangolásnak Mohácson lehetünk tanúi, kis szerencsével - résztvevői. A délszlávok, a sokacok ijesztő álarcai, sokszor dévaj tréfái, játékai végén jelképesen tűzgyújtással elűzik a telet, köszöntve a rügyfakadással érkező új tavaszt. Ilyenkor mindenki örülhet a természet közeli ébredésének, de előbb még a móka, a kacagás, a szórakozás, a  bálozás idejének! Akár a legpuccosabbnak, az Operabálnak, már aki megteheti... De félre, bú, szóljon muzsika reggelig!

Publikálta
null