|
 Pénz, idő, energia nem (sz)ámít. A nagyobbik ellenzéki párt vezére hol itt tűnik fel, hol ott tart előadást, toborzót, év(le)értékelőt, gondosan meghallgatva előzőleg a kiválasztott nép őt tömjénező hangját, (v.ö.: szelektív hallás), professzorok (nem ingyen) konzultációjának eredményét és ki tudja, milyen számítások alapján összegányolt statisztikák adatait. Biztonságban akkor érzi magát, ha a táborán belül a kórus vele azonos ütemben gágog (v.ö.: Zengjük a dalt üde, mámoros ajakkal...).
Pénz, idő, energia nem (sz)ámít. Kellő fantáziával, gyors, alig követhető beszédével, soha semmivel nem igazolt
(sz)ámításaival az elnök úr szándéka szerint mindenkit elámít, miközben vizionált győzelmére áhítozik. Mikor mérlegel, mikor készül, mikor gondolkodik, mikor töltődik fel, mikor tervez, ha megsokszorozva önmagát fut, rohan, dönt, intézkedik? Egyszemélyben ő a párt, az ország, a család, a megváltó, a mindent és mindenkit le- és felváltó, a látnok, a múlt. A múlt nem kevéssé avítt korszakai - kielégítve a mindenkor aktuális közönség igényeit. A tapsra éhes szónok szeret szerepelni ugyanis. Szerepet játszani, nagyokat mondani, széles gesztusokkal érzelmeket gerjeszteni, lubickolni a sikerben.
Amilyen társadalmi-gazdasági ellentmondást észrevesz, amilyen témát feldob, amilyen anomáliát kifogásol, sok esetben éles szemre, jó kritikai érzékre vall. Ahogy azonban a problémákat megoldani véli, az többnyire a pillanat gyorsan kilyukadó lufija, koncepció és felelősség nélküli. Kár, hogy mindig csak udvaroncok veszik körül, akik magatartásukkal azt hitetik vele, hogy igaza van, hogy neki van igaza. Akkor meg önvizsgálat, önbírálat - mivégre? Elég néhány hitvány kiadvány, elég néhány hangos, nyomdafestéket nem tűrő kifejezés, elég némi számításnak álcázott ámítás. 14. havi nyugdíjjal ámítani az öregeket, mert sokan vannak, az ő voksaikkal győzni lehet. Járulékterheik csökkentésével ámítani a kis- és középvállalkozókat, mert annyira szeretné magáénak tudni szavazataikat Mindenkit mindenkor azzal ámítani, amit az hallani szeretne, abban bízni, hogy akkor a hőn óhajtott x a megfelelő helyre kerül.... Utána pedig? Majd csak lesz valahogy! Legfeljebb a körülmények nem teszik lehetővé az ígérethalmaz beváltását. Azt meg ki meri állítani, hogy csak a bevállalás eredeti, a többi puszta lég?
Arra azonban előbb-utóbb számítani kellene, hogy nem mindenki hagyja magát ámítani, mert az emberek legtöbbje tud számolni - számítás helyett!
|
