|
 Sehol a világon nem ismerik, éppen ezért nem is tartják a nálunk elmaradhatatlannak számító szalagavatót. Olyan ünnepséget, amelyen az érettségire készülők tanáraik és szüleik, hozzátartozóik társaságában átlépik életük új minőséget hozó határvonalát. A gyermek-és diákkor hamvas-játékosságát, az igazi batságok és az első nagy szerelmek korát, az ismeretszerzés, az önmaga keresésének, az erő- próbálásnak az idejét felváltja az érettségi vizsgának nevezett első nagy számonkérés, az útra találásnak, az önmagára eszmélésnek, a döntés felelősségének terhét-örömét is magában rejtő továbbtanulásnak, majd életpályára-hivatásra felkészülésnek szorgalommal, tehetséggel kiharcolt lehetősége. Most azonban még ünneplés van, zászló és matróz blúz, kevés komolykodás, megtisztelő elismerések, jutalmak és sok móka, kacagás, de itt-ott már elcsukló hang, az elszakadás nehézségének első jele..
 A pécsi Leöwey Klára Gimnázim hét osztálya végez néhány hónap múlva. Szalagavatójukat a sportcsarnokban tartják, hogy vendégeikkel együtt bizton, ha nem is túl kényelmesen elférjenek. Az esti elegáns bál csak az övék! Az ünnepség csúcspontján fehér alapon kék betűs szalagjukat a harmadikosok tűzik a mellükre. (A masni eredetileg zöld színű volt, melyet műanyag (hol volt még az akkor!) borítás nélkül a kabátjukon viseltek a maturanduszok annó, hogy eső verje, nap süsse az eljövendő nagy erőpróbáig. Így az akkorra megsárgult-kifakult szalag ország-világ előtt bizonyíthatta az életbe kilépő fiatal érettségét.)
 A fergeteges fináléhoz Presser-Adamis zenéje szólt: Arra születtünk, hogy...
Annak megismétlése helyett álljon itt minden hamarosan érettségiző számára Hamvas Béla vallomása:
"A boldogságot csak az bírja el, aki elosztja. A fény csak abban válik áldássá, aki másnak is ad belőle. Mert amikor bennünket elküldtek, az útrabocsátó hatalom így szólt: Rád bízok minden embert külön, kivétel nélkül mindenkit, segíts, adj enni, adj ruhát, mindenkire vigyázz úgy, mint magadra és ne hagyd sötétben elmerülni. amit szerzel, amit elérsz, amit tudsz, amit átélsz, osszad meg. Az egész világ a tied. Szabad vagy a kövektől az étherig. Ismerd meg, hódítsd meg, senki se tiltja, de jaj neked ha magadnak tartod. Elbocsátlak téged is, mint mindenkit, felelős vagy minden emberért, aki veled él, s el kell számolnod minden fillérrel, amit magadra költesz, minden örömmel, amit magadba zártál. és minden boldog pillanattal, amit magadnak tartottál meg. Most eredj és élj, mert a világ a tied."
|
