|
A 2004. decemberi választások óta első alkalommal hívtak határon túli magyarlakta területre kormányoldali politikust nemzeti ünnepünkön beszédet mondani: Gyenesei István önkormányzati minisztert érte ez a megtiszteltetés 2009. március 15-én.
A romániai magyarság meghatározó városa, Székelyudvarhely polgármestere, Bunta Levente meghívójában utalt az összefogás szükségességére, ami szerinte a mostani nehéz időkben kiemelten fontos: „Az együttműködésre, az együttgondolkodásra való igény ma ugyanolyan erővel jelentkezik, mint 1989 forradalmi napjaiban, amikor megérkeztek az első magyar segélycsomagok a megtépázott székely városokba”. Hozzátette azt is: nincs kétsége afelől, hogy vendége, Gyenesei István, a magyar kormány egyetlen független minisztere tisztában van eme segítőszándék erejével, hiszen ő volt az első, aki a segélycsomagok mellett elsőként lépett a külhoni magyarság ügyében, szorgalmazva Hargita és Somogy megye között a kapcsolatok felvételét.
Az önkormányzati miniszter – miután református istentiszteleten, majd katolikus misén vett részt, közel ötezer ember – köztük lovashuszárok és székelyhuszárok – előtt mondott többszöri nyíltszíni tapssal fogadott beszédet a Márton Áron téren.
Megemlítette, hogy nem fogadható el, hogy a Magyar Köztársaság elnökének jövetele elé akadályokat állítanak, s kiemelte, hogy „akik ezt teszik, nem tudják, hogy az akadályként elénkbe görgetett kövekből egy kis ügyességgel lépcsőt tudunk építeni”.
Hangsúlyozta, hogy az anyaország méltán örül, hogy a székelyföldi magyarság ma már méltósággal ünnepelheti március 15-ét. Székelyudvarhelyet „igazodási pontnak” nevezte.
Ugyanakkor megemlítette, hogy a kívülről egységesnek gondolt székelyföldi világ is tagolt. Kifejezte, hogy nem tartaná illendőnek, ha ebbe Magyarországról valaki „beleokoskodna”! „A helyi csörtéket, kinek-kinek a maga pástján kell megvívnia… De természetesen, örül a szívünk, ha egyetértésre, összefogásra talál magyar és magyar” – mondta, s európai minimumnak nevezte a kulturális autonómiát.
2009 tennivalói közül kiemelte: „A jók, a tenni akarók szövetségét kell létrehoznunk, az acsarkodókkal, a bajkeverőkkel szemben. Nem ellenséget kell keresnünk, az jön magától, hanem célokat és ahhoz szövetségeseket.”
Nagy taps fogadta azt a megállapítását is, hogy „A büszke Magyarország büszke emberei gyakran jönnek ide, gyakran hoznak magukkal különféle gondolatokat. Én most fordítok az eddigi gyakorlaton és meghívom Önöket jövő március 15-ére Magyarországra.” S hogy ez mennyire nem csak szónoki fordulat volt: máris megkezdték a program és a részletek egyeztetését.
Végezetül az ünnepi gondolatok mellé átadta a városnak Pálffy Elek székelyudvarhelyi városigazgató-királybíró levelének másolatát 1848 júliusából, amelyet a magyar kormányhoz intézett és amelyben a közigazgatás egységesítését célzó törvényt sürgeti. S mindezek jegyében kívánt szabad és megosztottság nélküli ünnepet minden székelyföldi magyarnak!
A székelyföldi látogatás a Vasszékely szobor, illetve az agyagfalvi szoborcsoport megkoszorúzásával zárult.
|
