|
Kérdés: Eddig a munkáltatóm készítette el a bevallásomat, de most azt mondták, hogy nem lehet. Ebben az esetben mit tehetek?
Válasz: A magánszemélynek a jövedelme bevallására három lehetősége van.
Február 15-éig kérheti az 06530-as nyilatkozati nyomtatványon az adóhatóságtól, hogy állapítsa meg az adóját.
Szintén február 15-éig kérhet munkáltatói elszámolást, de a munkáltató dönthet úgy, hogy az elszámolással járó feladatokat nem vállalja. Ekkor köteles az adóhatósági adómegállapításhoz szükséges 06530-as nyilatkozat átvételében, feldolgozásában, és az adóhatósághoz internetes úton történő eljuttatásában közreműködni.
Ha a munkáltatói vagy adóhatósági adómegállapítás feltételeinek nem felel meg, vagy egyébként ezt választja megteheti, hogy önadózás keretében vallja be a jövedelmét a 0653-as nyomtatványon 2007. május 21-éig.
Kérdés: Bérbeadom a lakásomat, havonta 100 ezer forintért. Mit kell ez után fizetnem?
Válasz: A bérbeadásból származó bevétele után személyi jövedelemadót kell, és egészségügyi hozzájárulást kellhet fizetnie.
A személyi jövedelemadó mértéke a bevétel 25 százaléka, de ha önnek kedvezőbb választhatja azt is, hogy a bérbeadásból származó bevételét összevonja a más forrásból származó jövedelmeivel, és az adótábla szerinti 18 vagy 36 százalék adót fizeti meg utána.
Egészségügyi hozzájárulást akkor kell fizetnie, ha a bérbeadásból származó bevétele éves szinten meghaladta az egymillió forintot, de ekkor nemcsak az egymillió forinton felüli részre, hanem a teljes bevételre fizetni kell. A hozzájárulás mértéke 14 százalék.
Ha az Ön után megfizetett foglalkoztatói egészségbiztosítási járulék, és az egészségügyi szolgáltatási, valamint a levont, megfizetett egészségügyi hozzájárulás együttes összege eléri a a 450 ezer forintot, akkor már a továbbiakban hozzájárulás fizetési kötelezettsége nincs.
Kérdés: Az adóbevallásomból visszatérítés járna, de az APEH még mindig nem utalt. Mi lehet a hiba?
Válasz: Az APEH a személyi jövedelemadó bevallásból járó adó visszatérítést 30 napon belül utalja a magánszemélynek. Az utalás elmaradásának, késedelmének több oka is lehet. Utalást csak hibátlan bevallásból kezdeményez az APEH. Ezért a hibás bevallást javítani kell. Van olyan hiba, amelyet az APEH saját maga kijavít. Van azonban olyan hiba, amely csak a magánszemély közreműködésével javítható, például nincs a bevallás aláírva, hiányzik a köztartozás-nyilatkozat, a bevalláson nem kérték az összeg visszautalását, vagy nem rendelkeztek arról, milyen pénzintézeti számlaszámra vagy postacímre kérik az utalást. A visszajáró összeg utalásáról az APEH a hiba kijavítását követő 30 napon belül köteles gondoskodni.
Kérdés: Az OEP-től kaptam egy levelet, hogy nem vagyok biztosított, pedig 5 éve dolgozom egy kft-nél. Mégis kell az APEH-hoz fizetnem? Most hova forduljak?
Válasz: Ha Ön rendelkezik biztosítási jogviszonnyal, de ez az OEP nyilvántartásában nem szerepel, akkor célszerű az OEP felé jelezni, hogy milyen jogcímen jogosult egészségügyi ellátásra, azaz foglalkoztatott. Ha megadja a munkahelye nevét, címét, adószámát, akkor az OEP illetékes pénztára megkeresi az érintett munkáltatót a biztosítási jogviszony bejelentése érdekében.
Az APEH-nél csak abban az esetben kellene eljárnia, ha nincs biztosítási jogviszonya. Ekkor az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése érdekében a 08T1011-es nyomtatványt kell postán vagy személyesen eljuttatni az adóhatósághoz.
Kérdés: Már több mint egy éve visszaadtam a vállalkozásomat és tartozásom van az APEH felé. Sajnos nem tudom megfizetni, mivel nagy összegről van szó. Mit lehet tenni?
Válasz: Ha az adó megfizetése saját vagy családja megélhetését veszélyezteti, méltányosságot kérhet az adóhivataltól. Lehet halasztást, részletfizetést, a tartozás mérséklését vagy elengedését kérni. A fizetési könnyítést kérnie kell, az eljárás illetéke 2200 forint. Az APEH honlapjáról (www.apeh.hu) letölthető az az adatlap, melynek kitöltése szükséges az elbíráláshoz, ehhez célszerű mellékelni az elbíráláshoz szükséges iratokat is.
Kérdés: Egyértelmű választ szeretnék kapni: a 2007-ben vásárolt számlatömböt használhatom-e még 2008-ban, vagy mindenképpen új számlatömböt kell vásárolnom?
Válasz: A válasz attól függ, hogy a számlatömböt 2007-ben mikor vásárolta. 2007. I. félévében még kapható és értékesíthető volt az a számlatömb, amelyet 2008-tól már nem használhat. 2007. július 1-től a nyomtatványforgalmazók már csak az adóhatóság által engedélyezett sorszámtartományba illeszkedő nyomtatványokat értékesíthették, ezek felhasználhatóak 2008-ban is. A „jó” sorszámú számlatömbön a sorszám 12 karakteres. Érvényes az a számlatömb, amelynek 6. karaktere kötőjel, és az is, ahol a 6. karakter betű.
Kérdés: 2007. február 15-ével nyugdíjba mentem. Az APEH küldött nekem bevalláscsomagot, de én nem értem miért, hiszen a nyugdíjasoknak nem kell adózni, a munkahelyemen pedig már minden adót levontak.
Válasz: 2007-ben Önnek a nyugdíjon kívül még volt munkaviszonyból származó jövedelme is. Ezért 2007-ről önadózóként bevallást kell benyújtania 2008. május 20-áig. Mivel már nincs munkáltatója, nincs lehetőség munkáltatói elszámolásra.
A bevallásba be kell írnia a volt munkáltatója által kiadott igazolás alapján a munkaviszonyból származó jövedelmét, valamint a 2007-ben megkapott nyugdíjakat is. A nyugdíjra eső adót nem kell megfizetni, de az előfordulhat, hogy a jövedelmek összevonása miatt még adót kell fizetni, de előfordulhat az is, hogy visszaigényelhető adója keletkezik.
Kérdés: 2007-ben meghalt édesapám, és egy kis családi házat hagyott rám örökül. Szeretném az idén eladni, és az árából egy lakást venni, de nem tudom, hogy milyen adózási következményekkel kell számolnom?
Válasz: Az ingatlanértékesítés adózási szabályai éppen 2008. január 1-ével változtak meg, az Ön esetében vélhetően nem szerencsés módon.
Az ingatlan eladás után adókötelezettség abban az évben keletkezik, amikor az ingatlant eladja, és az erről szóló szerződést a földhivatalhoz benyújtják.
A jövedelmet úgy kell meghatározni, hogy az eladási árból le kell vonni az öröklési illeték alapjául szolgáló forgalmi értéket, a megfizetett öröklési illetéket, a felmerült, és számlával igazolt ügyvédi, hirdetési költséget, az esetleges ingatlanközvetítői díjat. Ha az elvégzett számítás után marad pozitív különbözet, azaz jövedelem, akkor az után 25 százalék adót kell fizetni, még akkor is, ha a jövedelemből lakást vásárol.
A korábbi szabályok alapján a jövedelem lakáscélú felhasználásával mentesülni lehetett az adó megfizetése alól. A 2008. január 1. után eladott ingatlanok esetén a jövedelem felhasználása szűk körben számítható be: csak ha azt saját maga, vagy közeli hozzátartozója, vagy élettárs részére idősek otthonában, vagy fogyatékos személyek lakóotthonában férőhely megszerzésére fordítja.
Ha a jövedelem felhasználásával vásárolt lakását lakhatási célra veszi, és a vagyoni, szociális helyzete is indokolja – kérelmére – az adóhatóság különleges méltányosságot gyakorolhat, és az ingatlanértékesítésből származó jövedelem adóját elengedheti.
Kérdés: Több évig fizettem biztosítást, a díjak egy részét minden évben visszakaptam az APEH-tól. Most már nem tudtam fizetni, és kiváltottam a biztosításomat. Kell-e most valami büntetést fizetni?
Válasz: Az élet- és nyugdíjbiztosítások díjának 20 százaléka vehető igénybe kedvezményként. Ha a biztosítási szerződését a szerződés megkötését követő 10 éven belül felmondja, a biztosítási kedvezmény nem jár. A bevallásában az utolsó három évben igénybe vett biztosítási adókedvezményt kell visszafizetnie, 20 százalékkal megnövelt összegben.
|
