|
Hét év, na nem Tibetben, hanem Magyarországon. Pontosan ennyi idő kellett ahhoz, hogy az Alkotmánybíróság (AB) kimondja: az Orbán-kormány kormányülései alkotmánysértőek voltak. Az AB véleménye szerint a kormány azzal sértette meg az alaptörvényt, hogy üléseiről csak összefoglaló készült, így sem a szószerinti jegyzőkönyv, sem az ülések hangfelvétele nem áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy megismerjük az ország sorsát jelentősen befolyásoló megbeszéléseket. Ha össze akarjuk foglalni, akkor azt kell, hogy mondjuk, hogy Orbán-kormány nem is volt, vagy ha mégis, akkor alkotmányellenesen működött.
Még 1999-ben fordultak az AB-hez, hogy mondjon véleményt arról a tényről, hogy Orbán Viktor kormányfő regnálása alatt, a kormányülésekről csak összegző jelentés készült. Ez ugyan tartalmazza a jelenlévők névsorát, az előterjesztések címét, a hozzászólók nevét, a szavazás tényét és arányát, de semmit sem árul el arról, hogy a hazánkkal kapcsolatos döntések milyen körülmények között születtek. Ez a döntés erősen megkérdőjelezi azon Fideszes politikusok megnyilatkozásait, akik azt hangoztatják folyamatosan, hogy pártjuk kész arra, hogy bármikor átvegye az ország irányítását. De vajon bízhatunk-e olyan emberekbe, akik a munkájuk során megfeledkeznek alapvető kötelességükről? Orbán Viktorral kapcsolatban ráadásul nem is ez az egyetlen eset, amikor nem lehet tudni, hogy jegyzőkönyvek, jegyzőkönyvek-e egyáltalán, és, hogy ami készült, az milyen minőségben lett „legyártva”. Talán most sokan gondolják úgy, hogy Orbán a szőlőhöz és az országhoz bizonyítottan nem ért, azt viszont – gyanítom, hogy – ők nem értik, hogy akkor miért akar mégis foglalkozni a fent említett területek akármelyikével is?
Az AB adott még pár hónapot a Parlamentnek, hogy a törvénytelen állapotot felszámolja. A türelme talán azért lehet indokolt, mert 2002 óta, a hatalmon lévő kormányok tiszteletben tartották a választók információhoz jutási jogát. A taláros testület ettől függetlenül elvárja, hogy az állapotot törvényileg rendezze a Tisztelt Ház: Az Alkotmánybíróság megállapítja: az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet idézett elő azzal, hogy nem szabályozta törvényben a kormányülések tartalmi dokumentálásának rendjét. Az Alkotmánybíróság felhívja az Országgyűlést, hogy jogalkotási feladatának 2006. december 31. napjáig tegyen eleget.
|
