|
Az újkori magyar demokrácia, legújabb országgyűlési választása, ismét a Magyar Szocialista Párt győzelmét hozta. 1990 óta most először fordult elő, hogy a regnáló adminisztráció újabb négy évre kapjon felhatalmazást a választóktól; bár a pártlistákra leadott szavazatok alapján 1994 óta nem találtak legyőzőre a szocialisták. Vagyis, miközben az MSZP most teheti meg először, hogy folytassa az elkezdett munkát, sorrendben már a negyedik győzelmüket aratták idén.
Valószínűleg még sokáig fogunk elvitázni azon, hogy vajon a négy évvel ezelőtti, vagy a mostani kampány volt-e a durvább, az viszont elég biztosan látszik, hogy az MSZP győzelme elég nagyarányú ahhoz, hogy idén senki se akarja újraszámlálni a szavazatokat, pláne ne egy hídon, és talán Kerényi Imre forradalmi hevülete is lassan alábbhagy, így végre folytatódhat a munka, nemcsak az országban, de az ország házában is.
Orbán Viktor elismerte pártja vereségét, ugyanakkor igyekszik úgy beállítani az eredményt, hogy azzal bebiztosítsa vezető helyét a pártban és jobboldalon, ami kétséges, hogy meddig is tartható. 2002-höz képest 13 mandátummal szerzett kevesebbet a Fidesz és az MDF, és csak ront a Fidesz elnök pozícióján az a tény, hogy időközben Dávid Ibolya pártjának támogatottsága a duplájára nőtt, vagyis hiába állítja Orbán, hogy megőrizték mandátumszámukat, ez ismét csak egy játék a számokkal. Az igazság ezzel szemben az, hogy Orbán Viktor elveszítette támogatottságának egy jelentős részét, és – ahogy hallani lehet – egyre nagyobb az elégedetlenség személyével kapcsolatban a párton belül is. Bár kétségtelen, hogy Orbán az egyik legmeghatározóbb, legkarizmatikusabb és ezáltal az egyik legtehetségesebb jobboldali politikus, lehet, hogy szeretett ideológiája sikeresebb lenne nélküle.
Gyurcsány Ferenc az első magyar kormányfő a rendszerváltás óta, akinek sikerült meghosszabbítatnia saját, és kormánya mandátumát. Bár tavaly nyáron még kétszámjegyű Fidesz előnyt és biztos ellenzéki győzelmet jósoltak az elemzők, és még március elején is nagyobb esélyt adtak a kormányváltásnak, mint a folytatásnak, Gyurcsány vezetésével a párt és a kormány is sikeresen fordította meg az eredményt. A pozitív hangvételű kommunikáció és az erre épülő kampány elfedte azokat a kormányzati hibákat, melyekre a Fidesz mindhiába hívta fel a figyelmet. Az MSZP azonban nemcsak saját magának köszönheti ezt a kimagasló eredményt, hiszen a Fidesz eredménytelensége saját taktikai hibájából is eredt, amikor nem elégedett meg azzal, hogy a valós problémákra hívja fel a választók figyelmét, hanem igyekezett olyan képet festeni az országról, ami már csak a leghívebb Fidesz szavazók számára volt hiteles, így a párt számára teljesen elérhetetlenné vált a jobbközép szavazók azon része, amelyik már addig sem szimpatizált Orbánnal, és ahova így sikeresen helyezte el pártját Dávid Ibolya.
Hazánkban vannak problémák, mind társadalmi, mind gazdasági területen, de talán bízhatunk benne, hogy a második Gyurcsány kormány megtalálja a gyógyírt ezekre a sebekre. Ez már csak azért is fontos, mert már most valószínűsíthető 2010-es győzelmük, hiszen hazánk az új EU-s költségvetéssel, ma még elképzelhetetlen forrásokhoz jut, ami látható eredményként fog a választók előtt megjelenni, így nem lenne szerencsés, ha egy olyan kormány betonozódna be, amelyik képtelen élni ezzel a többszörösen is történelminek nevezhető lehetőséggel…
|
