|
Az SZDSZ a humort választotta,
amikor „beállván” a sorban, megszervezte évértékelő beszédét. Kovács Pistike
ránézésre is szereti a csokoládét, van új kerékpárja, konfliktushelyzetet élt
meg az óvodában, és nemsokára iskolás lesz. Kovács Pistike élete összetett, de
általa leképezhető hazánk jelene, múltja és jövője.
 Kuncze Gábor a Parlamentben
elmondta: Tegnap hallhattunk olyan embereket, akiknek semmi sem sikerült, ma
pedig olyanokat, akiknek minden, én beszéltem a többiekkel… Nagyjából így
foglalta össze Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc évértékelőjét az utca embere
is. A miniszterelnök mentségére talán annyi mondható, hogy ellenfelével
szemben, nem tehette meg, hogy nem vesz tudomást az előző napi megszólalásról. Populizmussal
vádolni egymást már régen megtanultak vezető politikusaink, és ebben az egy
dologban még egyet is érthetünk velük.
Orbán Viktortól nem vártunk mást,
mint a mennyország vízióját a Fidesz győzelme esetén. Gyurcsány Ferenctől
viszont egy kicsit több konkrétumra számítottam. Ha választanom kellene, én
Kovács Pistikére szavaznék, de mivel ő még felettébb kiskorú, valószínű, hogy
azt honorálnám jobban, hogy a miniszterelnök nem ígért Kánaánt, csupán a
megkezdett út folytatását, következetes gazdaságpolitikát és biztonságot nyújtó
szociálpolitikát.
De talán nem véletlen, hogy
nekem, és az ország – hozzám hasonlóan – prüdériától mentes része vevő volt a
leendő Kovács István stílusára. A kiskölyök családja ugyan nem jelent meg a
képen, de könnyen megtippelhetjük, hogy apuka nem lehet kevesebb, mint vagy egy
élsportoló – aki esetleg már visszavonult –, vagy egy filmes mogul, aki kellő
rálátással bír a mindennapjainkra. Anyukáról túl sokat nem tudunk, de ebben az
esetben ez nem is annyira fontos, mert az SZDSZ amúgy sem híve a családi
adózásnak.
A lényeg, hogy Kovács Pistike
értékelt, ahogy alig több mint két hónap múlva, több millió Kovács Pistike tesz
majd hasonlóképpen… és mi, Kovács Pistikék is ott leszünk.
|
