Mint arról a HelyiLapok beszámolt, Sólyom László kitűzte a 2006-os országgyűlési választás két fordulójának időpontját. Sem a választás napjában (vasárnap), sem a két forduló között eltelő időben (két hét) nem hozott újat az államelnök döntése, az azonban talán meglepetést okozott a szemlélők számára, hogy az első forduló, csupán két nappal lesz később, mint ahogy azt Orbán Viktor a híres, 125 napos beszédében jósolta.

A választások időpontjának bejelentésével hivatalosan is megkezdődött a 2006-os kampány. Azért hivatalosan, mert valójában már 2002. áprilisában elkezdődtek az ütésváltások kormány és ellenzék között. A magyar belpolitika felsorakoztatta az elmúlt években mindazt, ami miatt a polgárok elfordulhatnak a politikától. Az apolitikus hozzáállás pedig azt eredményezheti, hogy csak az igazán „hozzáértők” és a fanatikusok döntik el, hogy kik is kormányozzák az országot a következő négy évben. Ennek az elméletnek a legsúlyosabb következménye pedig az, hogy nem a pártszimpátia, hanem a rajongás biztosítja a politikai szervezetek számára a mandátumokat.

A politikatudomány annyira szerteágazó, hogy kevés embernek van lehetősége, hogy mélyebben megismerje azt. Külön teher, hogy Magyarországon nem analóg a politika, a gazdaság és az ideológia beágyazódása a különböző politikai erőknél, vagyis csak a politika, nem tudja egyértelműen megmutatni egy párt ideológiai és gazdasági irányát. A szocialista, a konzervatív, a liberális és néha a kommunista elemek nem minden esetben a logikusan sejtett pártnál jelennek meg. A legszembetűnőbb torzó a szocialista párt liberális gazdaságpolitikája, a Fidesz kommunista viszonya a privatizációhoz, vagy az MDF szocialista bérelképzelése.

A választások időpontjának bejelentése abból a szempontból a legfontosabb, hogy mikortól kell a kampányt beindítani, más szóval, mennyi időre kell beosztani a pártoknak a csekély pénzügyi lehetőségeiket. 1990 óta nem változott a képviselőkre-jelöltekre fordítható pénzösszeg mértéke (maximum: 386 millió forint pártonként), miközben a minimálbér, közel hétszeresére emelkedett. Ebből következik, hogy a hosszabb kampány szabálytalanságokra kényszeríti a pártokat, amit viszont a kisebbek nem képesek finanszírozni.

Az április 9-re kijelölt időpont azonban nem a fentiek miatt érdekes, hiszen ezek a korlátok és lehetőségek, minden időpont mellett valósak. A gondolkodást az erőszakolja ki a választókból, hogy vajon véletlen-e, hogy Orbán Viktor (két nap híján) ezt az időpontot jelölte meg a választások első fordulójáról beszélve. Vajon mi működhetett a köztársasági-elnökben, amikor a két forduló időpontját meghatározta? Azt természetesen nem feltételezem, hogy Sólyom László engedett volna az Orbáni „zsarolásnak”, de akkor mi alapján döntött az elnökúr?

A pártok az elmúlt időszakban többször kifejtették, hogy nincs rájuk befolyással a választások időpontja, arra felkészültek és csak az államelnöki „zöld lámpát” várják, hogy kampányukat elindítsák. Ez azonban a hivatalos álláspont, és biztosak lehetünk benne, hogy sosem fogjuk megtudni, hogy valójában ki mit gondol, ki mit sejt az időpont-meghatározás hátterében.

Publikálta null