|
A 10.a és a 11.a osztály májusi kirándulása
Május 7-én indultunk el Vác irányába, hogy felkutassuk Görgey Artúr hadvezér nyomát. Vácott tartotta híres toborzó és buzdító beszédét seregének, hogy további harcaik során is sikeresek lehessenek. Vácot történelme során sok pusztítás, tűzvész érte. A tatárok pusztítása, a török megszállás, Rákóczi-harc egyaránt pusztították a barokk várost, s csak a rendszerváltás után vette kezdetét újabb fellendülés. Vácott található a Konstantin téren a barokk-klasszicista Székesegyház, szemben a püspöki palota. Vác főterén (Március 15-e tér) megtekintettük a városházát, barokk templomát.
Következő állomásunk már a szlovák oldalon Selmecbánya volt. Itt hozta létre Mária Terézia első Bányaakadémiáját, és Selmecbánya tulajdonképpen csak bányavárosként vált ismertté. Líceumába járt egykor Petőfi, sőt Mikszáth is. Román stílusú vára, Szentháromságszobra, és macskaköves utcái lenyűgöztek bennünket. A város ma a világörökség része.
Másnap egyórás túrával kezdtük napunkat, s utunk a Görgey-alagút felé vezetett. Ezt követően indultunk Körmöcbányára, ahol a neogótikus elemekkel díszített reneszánsz tornyú templomot tekintettük meg. A Stureci-hágón átkelve értünk Besztercebányára. A legfiatalabb bányavárosban a tatárjárást követő német telepesek bányásztak aranyat, ezüstöt és rezet. A 19. századi iparosodás hozott nagyobb hírnevet a városnak. Piros színű szlovák templomán néztük meg „Jézus az olajfák hegyén” című szoborcsoportot. Főterén látható egy szép szökőkút, valamint egy 1945-ös emlékoszlop. A főteret polgárházak veszik körül.
Az Alacsony-Tátra felé vettük utunkat, a Liptó térségbe. A Garam folyón átkelve érkeztünk Hibére, ahol Balassi síremléke található a templomban. Ezt követően indultunk Poprád felé, s második napunkat is hasonlóan jónak mondhattuk.
Harmadik napunk reggelén a Magas-Tátrában tettünk egy kitűnő túrát, mely szerintem a leginkább kedvelt volt mindannyiunk számára. A sziklák és vízesések valóban maradandó élményeket jelentenek mindenkinek. Dél körül indultunk a Szepességbe a Magas Tátrát elhagyva. Késmárkon- kirándulásunk következő állomásán – városnézést követően néztük meg az új és régi evangélikus templomot, a kitűnő akusztikájú régi fatemplomban próbára tettük hangunkat. A Hernád folyón átkelve Lőcse felé tartottunk. Leghíresebb nevezetessége a Szt. Jakab templom, annak is Lőcsei Pál által készített fa főoltára, mely világhírrel büszkélkedhet.
Mindenki hallott már a lőcsei fehér asszonyról, aki a legendák szerint még ma is szellemként, kulccsal a kezében járkál a városkapu körül. A Szepességet elhagyva értük Sárosba, melynek központja a Tarca folyó partján fekvő Eperjes. A Branyiszkói-hágón is átkelve indultunk a Kassától nem messze eső Szepsibe, szállásunkra.
Utolsó napon Kassa városát jártuk be. Szent Erzsébet temploma csodálatos gótikus díszítésekkel mindenkit lenyűgözött. Rákóczi fejedelem sírja is itt található. Zenélő szökőkútja, a Városi Színház, a Ferencesek, az Orsolyiták valamint a Domonkosok temploma is gazdag élményeket jelent számunkra.
Délután az Andrásiak által is lakott Krasznahorka várát néztük meg. Az egyórás idegenvezetés alkamával betekintést nyerhettünk egy várbeli életbe.
Véleményem szerint ez kirándulás sok szempontból hasznos és élvezetes volt mindannyiunk számára. Remélem a továbbiakban is sikerül tanárainknak hasonlóan jó kirándulásokat szervezniük, és sok helyen megfordulhatunk még meg. Az osztály nevében is köszönet minden szervezőnek.
Horváth Bernadett, 11.a
|
