A szegedi kis „aranyosok” végzős
évfolyamaként a várva-várt, de meghiúsult Őrségi kirándulás miatt helyben,
Szegeden igyekeztünk kárpótolni önmagunkat. És nem is csalatkoztunk. Sikeresen
fejeztük be megkezdett „Napsugaras” projektünket, melynek során kutatómunka
eredményeként feltérképeztük az „istenszöm” szimbólumot tartalmazó oromzattal
épült házakat, azokat lefényképeztük, melyet kiállítás keretében kollégista
társainkkal is megosztottunk.
Saját hagyományaink őrzése
jegyében utolsó éves csoportként nekiláttunk kollégiumi tablónk elkészítéséhez:
nem kis derültség mellett kiválogattuk „ilyen volt” képeinket, és elkészítettük
az „ilyen lett” verziókat is.
A közös sütés-főzés öröme már
régi jó ismerősünk, így ez alkalommal sem mondtunk volna le róla. Így készült
el a speciális kolesz „bolánói”tésztánk.
Este nem titkolt hatásvadász
szándékkal a Csillagainkban a hiba című filmet néztük meg, mely komoly
érzelmeket kavart még fiainkban is.
Másnap Szegeden jártuk végig
Klebelsberg Kunó munkásságának épített emlékeit, tiszteleghettünk a kiemelt
figyelmet kapó Szeged város újjáépítője, a jelenlegi városkép megálmodója és
megalkotója előtt.
Ezt követően a viharsarok
hagyományos épített emlékeit néztük meg a makói skanzenben, ahol a
hungarikumként nyilvántartott hagyma termesztésének módjával ismerkedtünk meg.
És ha már Makó és hagyma, akkor a Hagymatikumot is megszemléltük és próbára
tettük élményfürdőjét. Este ismét filmnézésre adtuk megfáradt testünket. A
valós eseményeken alapuló Rendíthetetlen című film hőse méltó példát nyújthat
számunkra kitartásról, akaraterőről, a meg nem alkuvásról.
A vasárnap tartogatta a következő
meglepetést: Gyálarétre kikerékpározva lovagolhattunk. Már maga a látvány is
fenséges volt, akár a hatalmas parkra, akár a lovasok teljesítményére
gondolunk. Az ebéd elköltése után jóllakottan, a ragyogó napsütésben fürdőzve
kerékpároztunk vissza a kollégiumba, hogy hétvégénket a visszamérések
gyönyöreivel zárjuk.
|