 Tapolca- Megdöbbentő számadat, hogy hazánkban 1 millió fölötti kóbor
kutyát számlálnak. Sajnos, már nagyon sok cica is erre a szomorú sorsra jutott.
Közülük a "szerencsésebbek" állatmenhelyekre, vagy ideiglenes
gazdikhoz kerülnek, de sokukat az utcán, erdőkben, egyéb helyeken éri el a
végzete. Dr. Ásványi Tamás tapolcai állatorvossal egy sorozatot indítottunk
útjára, amely ezt a kérdéskört feszegeti, és még sok egyéb állattartással
kapcsolatos miértre is választ fogunk kapni.
Mindig van egy-egy kérdés, amire választ szeretne kapni kutyájával kapcsolatban a gazdi. Ezúttal a jószág égdörgés, villámlás, petárdázás miatti félelméről szól dr. Ásványi Tamás, de egy tulajdonos a házi kedvence klónoztatásával kapcsolatban érdeklődik.
 - Vadászkutyák esetében, de a rendvédelmi szervek jószágainak kiválogatásánál is fő kritérium, hogy milyen szinten állják a lövés, dörrenés zaját. Erős, intenzív hanghatással tesztelik őket.
A kutyusok olyan hangokat is képesek meghallani, amiket az emberek nem. Sokkal kifinomultabb a hallásuk. Vihar közeledtével már egyértelmű jeleket adnak, holott mi még az egészből semmit sem érzékelünk. Az égben játszódó magas frekvenciájú hangokat ők már sikeresen "leveszik".
Erről egyetlen állatot sem tudunk leszoktatni, maximum a tulajdonos készülhet fel rá. A várható zajos esemény reggelén nyugtatót ad be a kutyájának. Van egy humán belső feszültségoldó tabletta /Xanax/, amelynek hatásaként a fül hallóképessége jelentősen tompul. Vagyis kedvencünk nem fogja olyan intenzíven hallani ezeket a hangokat, így elkerülhető az a rémület, amit ilyenkor tapasztalhatunk nála.
Úgy is kivédhető a dolog, hogy az adott időpontban elvisszük otthonról sétálni, a másik variáció a már említett szedálás, azaz nyugtató alkalmazása.
 - Egyik Kedves Olvasónk elmesélte, ha a kutyája kimúlik, Ő is "megy utána". Hallott a klónozásról- ez járható út?
- /elmosolyodik/ A tudomány mai állása szerint a klónoztatás nincs még abban a stádiumban, hogy igénybe lehetne venni.
Idősödő emberek esetében, amikor elpusztul a házi kedvencük, gyakran fordul elő, hogy letargiába esnek. A lelki problémáik indukálják a szervi gondokat, ami után nem egy esetben a halál sem ritka.
Sajnos, az sem ritka, hogy meghal a házaspár egyik tagja és nem sokkal utána követi őt a másik is. Vagyis sok függ attól, a tulajdonos agyilag és érzelmileg hogyan tudja feldolgozni házi kedvence kimúlását.
 A kutatások állásfoglalásai is megoszlanak, hogy mi is a megoldás. Az én személyes tapasztalatom szerint sokkal könnyebb, gyorsabb a felejtés abban az esetben, ha aránylag rövid időn belül pótoljuk egy másik ebbel.
Igaz, ez sem problémamentes, mert az új jószágban is a régi tulajdonságait, jegyeit keresi a gazdi. Ez azért sem jó, mert egy idő után csak megtűrt jószágként kezelik.
Mégis ez az egyik legjobb megoldás, de amennyiben kiskutya kerül a gazdihoz, abban az esetben is van rizikófaktor. Ugyanis 10-15 évig együtt élt egy kifejlett példánnyal, már elfelejtette a kölyökkutya-tartás örömeit és annak vonzatait.
Ezért is érdemes a családtagoknak és az idősebb gazdinak egyeztetni.
A klónozásról annyit: véleményem, hogy Isten elleni cselekedet...sőt, életveszélyes! Kérdések sokasága merül fel ebben az esetben, többek közt, hogy mi alapján klónoztatnánk?
Az élet normális rendjébe oly etikátlan módon lehetne beletúrni, hogy az egyensúly felborítása miatt végzetes következményekkel járna.
 Amikor a megszületendő gyermek köldökzsinórjáról leveszik az őssejtet- feltételezve-, hogy valaha szükség lehet rá. Nincs is baj addig, amíg egy szervet, életet kell megmenteni. Abban az esetben, ha a gyermek meghal... és klónozás által készítenének egy ugyanolyat- már nem járható út. Egyébként is, a klónozás csak a genetikai kódot hozza magával, de a környezeti ráhatás legalább annyira domináns!
Állatok esetében is tudomásul kell vennünk, hogy kimúlt, vagyis egyszeri, egyedi volt és megismételhetetlen. Ne akarjunk még egyet belőle! Ennyivel tartozunk az emlékének...
|
