Tapolca- Megdöbbentő számadat, hogy hazánkban 1 millió fölötti kóbor kutyát számlálnak. Sajnos, már nagyon sok cica is erre a szomorú sorsra jutott. Közülük a "szerencsésebbek" állatmenhelyekre, vagy ideiglenes gazdikhoz kerülnek, de sokukat az utcán, erdőkben, egyéb helyeken éri el a végzete. Dr. Ásványi Tamás tapolcai állatorvossal egy sorozatot indítottunk útjára, amely ezt a kérdéskört feszegeti, és még sok egyéb állattartással kapcsolatos miértre is választ fogunk kapni.

Kell- e ruha a "szobakutyákra"? Mennyi ebből a divathóbort? Valóban fekete-fehérben látják a világot négylábú kedvenceink?
Ezeket a kérdéseket tették fel Önök- aki válaszol, mint mindig: dr. Ásványi Tamás.


- Egyik olvasónk arról panaszkodott, hogy „yorki” kutyusával együtt „lebohócozták”, mert öltözteti a kutyusát!

- Mindig az adott kutya tartási körülményeitől függ, hogy adjunk-e rá ruhát. Normális esetben- a szabadban tartott jószág- hozzászokik az időjárás változásaihoz. Tavasszal levedli a téli bundáját, ősszel pedig visszanöveszti, így alkalmazkodva a klimatikus körülményekhez. Ahogy azt már beszéltük, a lakásban tartott ebek esetében más a helyzet, ők temperált hőmérsékleten élik mindennapjaikat egész éven át. Vagyis a négy fal között nincsenek végletek- sem – 20 fok, sem pedig 35 fok.

Ugyanakkor a genetikai kódjában ott van, hogy szőrt növeszt, majd el is hullat, mikor elérkezik az ideje. Ezt az időjárás változása nagymértékben befolyásolja. A „szobakutyák” esetében egyfajta folyamatos vedlésről beszélünk, de nem olyan mértékben, mint kinti társaiknál. Ez a szőrzet a felsorolt okokból kifolyólag kicsit ritkább, vékonyabb, nem rendelkezik megfelelő „szigetelő-képességgel”. Amikor a mintegy 20 fok körüli fűtött lakásból reggel kiviszi pisilni a gazdi a kutyusát a havas, szeles – 10 fokba, nagy lesz a valószínűsége, hogy meg fog fázni. Gondoljanak bele! Mi- emberek- ilyen esetben felvesszük a sapkát, téli kabátot… és a jószágunk? Hiába állítja szegény a szőre dőlésszögét, hogy minél több levegőt tartson bent, ami ilyenkor szigetelésként működik-, nem tudja kompenzálni ezt a fajta hőmérséklet- különbséget.

Ilyenkor ajánlatos megvédeni kedvencünket a mostoha időjárási körülményektől, mivel saját maga erre képtelen. Ilyenkor nagy hasznát vehetjük ezeknek a kicsi ruhadaraboknak. Az, hogy mit adunk rá, a gazdi dolga, valamint ízlése és egyben pénztárcájának a függvénye. Azt is figyelembe kell ilyen esetekben venni, hogy kis méretüknél fogva sokkal közelebb vannak a földhöz, mint tudjuk, a talajszint magasságában mindig hidegebb van. Nagyobb a nedvességtartalom, könnyebben átnedvesedik a lábánál, hasánál a szőrzet, így gyakoribb a megfázás.

- Ugyanakkor divathóbort is!

- Tagadhatatlan, hogy az is van benne… nem is kevés! Mi sem általánosságban szoktuk javasolni, inkább csak extrém időjárási körülmények között, főként a kistestű ebeknél. Amikor tartósan fagypont alá esik a hőmérséklet. Szerintem józan gondolkodású gazdinak még jutott eszébe, hogy egy golden retrievert, német juhászt, esetleg egy bernáthegyit fölöltöztessen /mosolyra fakad Ő is/.

Megítélés kérdése, hogy szükséges-e a kutyára ruhát adni vagy sem. Egyébként a ruhákon kívül számtalan „haszontalan” dekorációt is lát az ember /masni, csat, kendő, stb./. Ami az egésznek a lényege, hogy biztosan nem ártunk vele.

- Valamilyen szinten lehet pszichés vetülete is. Általában- különösen hölgyek-, már-már úgy becézik, kényeztetik ezeket a csöppségüket, mint egy gyereket, vagy a kedvesüket- „Édesem”, „Kicsim”, „Anyuci babukája”?

- Nagyon jó meglátás! Az esetek többségében benne van ez a fajta gondolkodási mód is. A szakember, állatorvos szemmel viszont nem tudok kellően empatikus lenni a másik oldallal. Nekem sem jutott még soha eszembe, hogy a kis spánielemet felruházzam, mert nem látom a logikus értelmet benne. A szomszédokkal pedig fölösleges foglalkozni, nem egyéb, mint egy negatív észrevétel, a gazdi kompetenciája, mit és hogyan cselekszik ruha ügyben.

- Másik olvasónk azt kérdezi: Igaz-e, hogy a kutyák fekete-fehérben látnak?

- Kétségtelen, hogy a kutyák nagyon rossz látási paraméterekkel rendelkeznek. Szaglásuk, hallásuk és tapintásuk jóval fejlettebb és érzékenyebb. A kérdésre jómagam is kérdéssel felelhetek: Honnan tudjuk, mi- emberek-, hogy a kutya fekete-fehérben látja a világot?

E témakörben szkeptikus vagyok. A fényérzékeléshez szükséges csapok és pálcikák, amik a szem retináján helyezkednek el, és egyben felelősek a képalkotásért és annak létrehozásáért- nem úgy helyezkednek el, vagy nincsenek… ezért gondolja úgy az ember, hogy a kutyák csak feketében és fehérben látnak. Amit látunk, azt sohasem a szem, hanem az agy képezi. A szem „csak” eszköz ehhez, hogy ez által létre tudjon jönni a képalkotás. Személy szerint nem merem kategorikusan kijelenteni, hogy a kutyák nem színesben látják a környezetüket. Az kétségtelen, hogy szürkületben és sötétben rosszul látnak, aminek oka, hogy a szemük szerkezeti felállásnak köszönhetően nem képes széjjelbontani a sötét színárnyalatokat.

A szakirodalom valóban azt írja, hogy fekete-fehérben látnak… én ezzel nem értek egyet, mert soha nem láttam még a kutya szemén át az engem körülvevő világot!

Yorkshire terrier fotó: www.kotidogfashion.hu