Napjainkban a kerékpáros közlekedés Európában és Magyarországon egyaránt a figyelem középpontjába került. Ennek oka, hogy a kerékpárosok - mint a közúti közlekedés egyik legvédtelenebb résztvevői - aránya az összes közlekedési baleseten belül magas.

Ezen balesetekre jellemző, hogy szinte minden esetben személyi sérüléssel járnak, s igen gyakran súlyos, ill. tragikus kimenetellel végződnek. A rendelkezésre álló statisztikai adatok szerint hazánkban 2010-ben 16 307 személyi sérüléssel járó közúti közlekedési baleset következett be, melyből 3522 „kerékpáros baleset” volt. Ezen balesetek 52 %-át (1832) kerékpárosok okozták.

Veszprém megyében, a tavalyi évben 591 személyi sérüléssel járó közúti közlekedési baleset következett be. Az összes balesetből 129 esetben volt érintett kerékpáros, mely az összes baleset 22 %-a. A 129 személyi sérüléssel járó balesetből 102 esetben volt okozója kerékpáros.

Az elmúlt évben végrehajtott ellenőrzések tapasztalatai azt mutatják, hogy a kerékpárral közlekedők közül sokan nincsenek tisztában a rájuk vonatkozó alapvető közlekedési szabályokkal, és sajnos egyre gyakoribbak az olyan esetek is, amikor szándékosan hagyják figyelmen kívül a közúti jelzéseket (pl. tilos jelzésen haladnak át).

A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) értelmében a kerékpárt éjszaka és korlátozott látási viszonyok között, a külön jogszabályban meghatározott lámpákkal kell kivilágítani, és a kerékpárt hajtó személynek - lakott területen kívül - fényvisszaverő mellényt kell viselnie. Amennyiben a kerékpárt toló személy (gyalogos) lakott területen kívül az úttesten, leállósávon, útpadkán tartózkodik, éjszaka és korlátozott látási viszonyok esetén fényvisszaverő mellényt (ruházatot) kell viseljen.

A 6/1990 (IV.12.) KÖHÉM rendelet 116. § (1) bekezdésében foglaltak ellenőrzése és annak betartatása a rendőrség feladata. A fenti rendeletben felsorolt kötelező tartozékokat – attól függetlenül, hogy milyen időjárási körülmények között, mely napszakban, illetve milyen útszakaszon közlekedik a kerékpáros – a járműre fel kell szerelni.

A kerékpár kötelező felszerelései a 6/1990. KÖHÉM rendelet alapján:

 - könnyen kezelhető, megbízható kormányberendezés;

  - két, egymástól függetlenül működtethető fékszerkezet, melyek közül az egyik az első, a másik a hátsó kerékre hat;

 - hangjelző berendezés, amely csak csengő lehet;

  egy darab előre fehér, vagy kadmiumsárga fényt adó lámpa;

 - egy darab hátra piros fényt adó, sötétben, tiszta időben legalább 150 méter távolságról látható lámpa;

  - hátul egy vagy két (nem háromszög alakú) piros színű fényvisszaverő prizma;

  - legalább az első keréken minimum 1 db borostyánsárga színű prizma, mindkét oldalán fényvisszaverővel.

A kerékpárosokat érintő közlekedési balesetek bekövetkezésének másodlagos okaként, gyakran a kerékpárt ittas állapotban vezető (hajtó) személy felelőtlen magatartását találjuk. Veszprém megyében a kerékpárosok által okozott balesetekből 26 esetben volt ittas a kétkerekű jármű vezetője, mely a kerékpáros okozók 25%-át teszi ki. Az összes ittasan okozott, személyi sérüléssel járó közúti közlekedési baleset 40 %-át képezi az ittas állapotban, kerékpárral okozott balesetek.

A kerékpáros balesetek megoszlása kapitányságonként 2010-ben:

          (H – halálos, S – súlyos, K – könnyű sérülés)

Tekintettel a fentiekre a kerékpárosok által okozott, illetve elszenvedett balesetek megelőzése érdekében 2011. április 4-26. között országos fokozott közúti ellenőrzést tart a Rendőrség.

Kiemelt feladatok:

    * a kerékpárosok közúti közlekedésére vonatkozó általános közlekedési szabályok betartásának;

    * a kerékpárosok éjszakai és korlátozott látási viszonyok közötti láthatóságának;

    * a kerékpár kötelező tartozékainak ellenőrzése;

    * a kerékpárt ittas állapotban hajtó személyek forgalomból történő kiszűrése és szankcionálása.

A közlekedési szabályokat megszegő személyekkel szemben a rendőrség - különös figyelemmel a 2010. január 1-jén hatályba lépett KRESZ módosításra - minden esetben határozottan fel fog lépni.

A fokozott közúti ellenőrzés alkalmával elsősorban a kerékpárosokkal kapcsolatos közúti közlekedési szabályoknak kell érvényt szerezni, azonban ennek során nem hagyhatók figyelmen kívül a gépjárművezetők által elkövetett jogsértések sem.

A fokozott közúti ellenőrzés célja: a magyar közutak közlekedésbiztonságának javítása, valamint annak elérése, hogy a közúti közlekedési balesetek száma, súlyossági foka, valamint a meghalt és megsérült személyek száma tovább csökkenjen.

Forrás és fotó:Frankó Marianna sajtóreferens-Veszprém M.R.FK.

Publikálta null